Műtárgyvédelem 22., 1993 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Golgotájáról
vakkeretükből kivágva, s a hóra dobva. Az addigi 70-80 alkalommal történt csomagolás, utaztatás után ez volt a legnagyobb „megrázkódtatás” a Golgota történetében. 1907-1910 között történt a többé-kevésbé szakszerű restaurálás, pótlás. A new york-i Wanamaker-store (1896) után 1911-ben W. Howard Taft elnök nyitotta meg a másodikat Philadelphiában. Ennek ötezer alkalmazottja volt. A nyolcadik emeleten külön képtárat alakított ki a tulajdonos, s itt helyezte el egymással szemben a két nagy festményt (az első kép 410 x 630 cm-es, a Golgota 460 x 712 cm-es méretű). Mellettük állt még egy néger festő pár műve és a Munkácsy ösztöndíjas Hans Temle: Munkácsy a Krisztus Pilátus előtt-et festi című alkotása. John Wanamaker örökösei közkinccsé kívánták tenni a festményeket, ezért minden húsvéti szezonban az átriumban függesztették fel a két hatalmas festményt. így volt ez 1987-ig. Visszanyúlva a történésben, szólnunk kell a sorozatot „trilógiává”, hármas képpé tevő Ecce homo-ról. Eredetileg, még 1884-ben a feltámadás, vagy mennybemenetel témája foglalkoztatta Munkácsyt, meg is festette a Halott Krisztus (Krisztus a sziklasírban) című képét. Ha lett volna konkrét egyházi megrendelés a 80-as években (pl. épp a magyar Haynald Lajostól vagy Ipolyi Arnoldtól) a két dicsőséges témára, a trilógia ilyen befejezésére, bizonyára megszületett volna az a Feltámadás című kép, amire Munkácsy egy 1884-es budapesti sajtónyilatkozatában utalt. Ahogy telt az idő, a festő egyre betegebb, fáradtabb, keserűbb lett. Sedelmeyer felbontotta szerződésüket, s Munkácsy népszerűsége hanyatlott. Amikor Kádár Gábor grafikus és nyomdász a hármaskép befejezésére biztatta, meglepő módon visszalépett a bibliai történésben, s a Jézus és Pilátus közötti második, fájdalmas és megsemmisítő találkozást festette meg. Tudatosan vagy öntudatlanul a Renan-féle vonalat hangsúlyozta ezzel, hogy csodák nincsenek: feltámadás, a mennybemenetel elmaradt. Munkácsy a körötte látott morális és politikai válságra reagált, saját életének tragédiáit, kudarcát sűrítette az Ecce homo-ba. így lett passió sorozata saját szenvedéstörténetének hármasképe. Az Ecce homo-t még maga kísérte Budapestre, a millenáris kiállításra, de párizsi otthonába már nem vezetett visszaút, csak az endenichi szanatóriumba, ahol 1900 május 1-én meghalt. Közben az Ecce homo járta a maga korántsem dicsőséges várndorút- ját. Eljutott Amerikába, látta Wanamaker is, de nem vásárolta meg. 1916-ban Déri Frigyes (1852-1924) magyar származású, Bécsben élő kereskedelmi tanácsos vette meg, aki később, teljes gyűjteményével együtt Debrecennek ajándékozta a 450 x 650 cm-es vásznat. Az Ecce homo 1930-tól egyazon teremben, a tetővilágításos Munkácsy teremben áll, mellette látható a Golgota színvázlata (1883). Ebbe a terembe várjuk most a nagyméretű Golgotá-1, amelyet 1988-ban a Sotheby’s aukción vásárolt meg New Yorkban Bereczki Csaba (Julian Beck). 1991-ben hazaküldte a 460 x 712-es méretű festményt letétként. A Magyar Nemzeti Múzeum fogadta a festményt azzal a kikötéssel, hogy a budapesti bemutató után a Déri Múzeum különtermébe kerül. 1993 őszétől az Ecce homo-Xó\ jobbra látható a Golgota, balra a Krisztus Pilátus előtt (1881) feles másolata, úgynevezett redukciója, amelyet Sedelmeyer még 1881-ben festetett Mun- kácsyval, s amlcy a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. A Déri Múzeumban a bibliai történés sorrendjében, s nem a megfestés sorrendjében mutatjuk be a trilógiát. Az Ecce homo-x 1965-66-ban restaurálta Sárdy Brutus és Sárdy Lóránd, a Golgotá-1 1992-93-ban a Szentkirályi-Menráth-Lente „triumvirátus”. A restauráláshoz Hajdú- Bihar megye és Debrecen város önkormányzata, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium biztosította a pénzt. Köszönet illeti őket, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum, a Déri Múzeum és a restauráláshoz helyet adó Szépművészeti Múzeum igazgatóságát! 76
