Műtárgyvédelem 22., 1993 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Edőcs Judit: Zsolnay-dísztál restaurálása
A hiányzó darabok kiegészítéséhez az ép peremről viaszlap és szilikonkaucsuk segítségével negatívot vettem. A viaszlapot hőlégfúvó segítségével fellágyítottam, és a Itányér áttört peremének hátoldalához simítottam. Majd felülről ráöntöttem a szilikonkaucsukot, ami a megkötés után így egyszerűen leválasztható volt, és megadta egyúttal a tál vastagságát is. A hajlékony szilikongumit 1-1,5 cm-es gipszmerevítéssel láttam el. Először a tál kisebb hiányait egészítettem ki, hogy olyan nagy felületről vehessek nagatívot, amely a nagyobb hiány kiegészítéséhez szükséges. A nagy negatívhoz való szilikont a még megfestetlen gipszkiegészítésre öntöttem, amelyre erősítésként szintén egy gipszréteget húztam. Ennek a nagy kiegészítésnek a súlyára való tekintettel, valamint a célból, hogy a negatív felrakásánál biztosítsam a helyes ívet, a tál peremszegélyének helyére a kisebb hiánynál masszív rézdrótot, a nagyobbnál orvosi kapocsdrótot illesztettem. A negatívot a minták különbsége miatt csak pillanatszorítókkal tudtam elég szorosan a tárgyhoz illeszteni. Az így kiöntött gipszkiegészítést így csak a hátoldalról kellett alakítani, amit gipszgyaluval, csiszolópapírral és orvosi szikével végeztem. Az áttörések méreteinek különbsége miatt azonban a negatív nem feküdt fel pontosan az eredeti felületekre, így a kiegészítést a felületen és az áttörések réseiben is alakítani kellett a kiöntés után. Ennek a faragása orvosi szikével, tűreszelőkkel, miniplex kisfúróba ragasztott csiszoló- szerszámokkal, gumikorongokkal; polírozása polírpapírral folyt, és nagyon sok időt vett igénybe. Festés Előkészítés: A festés - egyenletessége, a festékréteg vékonysága, valamint a köny- nyebb és gyorsabb munka céljából - festékszóró segítségével terveztem elvégezni, ehhez azonban a gipszkiegészítés legapróbb hibáit (az öntés során keletkezett légbuborékokat és karcolásokat, hiányokat) teljesen el kellett tüntetni. A restaurálást többnyire a gipsz színével megegyező autójavító kittel végeztem, a gyorsaság kedvéért azonban néhol a Tamiya termékcsalád ezüstszürke Tamiya Putty 32 márkanevű kittjét is alkalmaztam, aminek a festésnél láttam hátrányát. A festékszóróval felvitt zománc nagyon szépen terült a felületen; a gipszen, a franciamasszán és a tapaszokon egyaránt, viszont a franciamassza és a Tamiya kitt sötét árnyalatát csak több rétegben felvitt festés fedte. A perem színezéséhez angolvörös és természetes umbra olajfestékeket használtam fehér Tamiya zománcfestékbe keverve. A festést az eredeti készítés technikájához hasonlóan végeztem, az clefántcsontszínű alapra hol vékonyabb, hol vastagabb rétegben vittem fel a festékszóróval, hogy a foltos máz hatását utánozzam. A peremet végül Tamiya Clear lakkal fújtam le. A damseenírozott felület imitálásakor az alapozásra az ezüstfóliát puha ecset segítségével vittem fel. A mintázat festését a peremhez hasonlóan Tamiya zománcfestékbe ül. lakkba kevert olajfestékkel végeztem. A tálat végül Tamiya Clear-rel lakkoztam. 68
