Műtárgyvédelem 22., 1993 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Morgós András: Új lehetőségek és irányzatok az üvegrestaurálásban : a törésmutató és a láthatatlan ragasztás, kiegészítés; kötésközvetítők; szilikon negatívvétel; műgyanták sárgulása
o I!-CH 2 -Cl (klór-) CH 2 -O -C-C= CH 2 (metakriloxi-) I CH3-CH2-CN (ciano-)-CH2-O-CH2-CH-CH2 (glicidoxi-) -CH2-NH2 (amino-) \ / O-CH2-SH (merkaplo-) -CH2-CH2-CH2-NH2 (aminopropil-) -CH = CH2 (vinil —) 1. Táblázat. Organofunkciós csoportú szilánok Az adott típusú ragasztóhoz kiválasztható a hasonló, ill. a szükséges típusú szilán, pl. akrilragasztáshoz a metakriloxi-szilán, vagy epoxi-ragasztóhoz az aminoszilánok. A szilánnak általában oldószeres (aceton, alkohol stb.) oldatát használják az üvegfelület előkezelésére, alapozására a ragasztás előtt, majd az alapozás után következik a ragasztás. A ragasztás előtti reakcióképes szilán kötésközvetítő oldószerének elpárolgása után szobahőfokon a katalizátor és a légnedvesség, valamint az üvegfelületen mindig megtalálható vízmolekulák hatására szilanollá hidrolizálódik, amely ezt követően az üveg szabad hidroxilcsoportjaival (szilanolcsoportjaival) kondenzálva az üvegszubszt- rátum felületén vékony filmréteget hoz létre, amelyhez a rákövetkező ragasztás anyaga kötődni képes. A lejátszódó kémiai reakciók: katalizátor R-SÍX3 + 3H20---------------» R-Si(OH)3 + 3HX k ötésközvetítő szilanol OH OH I. I II R-Si-OH + HO-Si-(üveg)-------* R-Si-O-Si-(üveg) + H2O I I II OH OH kötésközvetítővel felületkezelt (alapozott) üveg 30 kötésközvetítőből létrejött szilikon film üveg
