Műtárgyvédelem 22., 1993 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Tóth Katalin: Egy XIX. századi nomád nyeregtáska homloklapjának restaurálása
A minták előkészítése: a vizsgálandó és az összehasonlító anyagok egy-egy csepp 10%- os forró sósavval + 2-3 csepp metanollal lettek kezelve a feltételezhetően jelen lévő pác fémionjai és a színezékek közötti kémiai kötés megbontására. Az összehasonlító anyagoknál a savas kezelés a színezékek leválasztását szolgálja, glükozidos formájukból. Az antrakinon kémiai szerkezetű és más piros színezékek - narancstól a barnáig - kimutatására szolgáló kromatográfiás körülmények.4 * (Id. a 3. táblázatot) Adszorbensréteg: cellulózacetát 300 Ac. - 10 (Macherey - Nagel) Kifejlesztő oldószerelegy: etilacetát: tetrahidrofurán : víz, 6:35:45 Futási hossz: 7 cm, idő: 34’ Előhívás: 0,5 n etanolos kálium-hidroxid + UV/350 Flavonidok és más természetes sárga - sárgásbarna, zöld színezékek kimutatására szolgáló kromatográfiás körülmények.^ (Id. a 3. táblázatot) Adszorbensréteg: Kieselgel 60 (Merck) Kifejlesztő oldószerelegy: kloroform : etilacetát : mctiletilketon : hangyasav 15:5:3: 1 Futási hossz: 7 cm, idő: 34’ Előhívás: 1%-os alkoholos Naturstoff reagens amino-difenolborát + UV/350 Indigókimutatás nedves analitikai módszerrel6 (Id. a 3. táblázatot) A vizsgálandó szálakat kémcsőbe téve 3-3 csepp nátrium-hidroxid oldattal, majd 3- 3 csepp nátrium-ditionit oldattal kezeltem. Óvatos melegítés után a sárga színűvé vált és lehűlt oldathoz 2-2 csepp etilacetátot adtam. Pár másodperc múlva a minták a jellegzetes reakciót adták, a felső etilacetát-fázis megkékült. Értékelés a 3. táblázat alapján: a narancs, a vörös és rozsdabarna fonalak színezéke festőbuzér, a kékek színezéke pedig indigó. A világoskék festéséhez világos, sötétkékekhez sötétbarna gyapjút használtak. A fonalak festés előtti pácolására a levérzési próba eredményéből (Id. nedves tisztítás), a színek tartósságából, a neyeregtáska készítésének idejéből következtettem. A kimutatott színezékek fő színezőkomponensei Festőbuzér (Rubia tinctorum) Már az ókorban ismert és alkalmazott festőnövény. Két fő színezőkomponense az alizarin és a purpin. A színezékeket a növény gyökeréből nyerték. A színezést megelőző fémsós pácolással segítették elő a színezékek erősebb kötődését a szálhoz, és különböző fémsók alkalmazásával gazdag színskálát is elő tudtak állítani. A skarlátot timsós pácolással és vizelettel, a kármint borkőpácon, a sárgásbarnát rézpáccal állították elő.7 4 Hofenk de Graaff, H. J. - On the oncurrance of red dyestuff in textile materials from the period 1450-1600. JCOM meting, Madrid, 1972. Hofenk de Graaff, H. J. - The analysis of flavonids in natural yellow dyestuffs oceuring in ancient textils. 1COM meting, Zagreb, 1979. Hofenk de Graaff, H. J. - Simple method for the indentification of indigo. Studies in Conservation 19., h. n., j974. T. BalázsyA. - Múzeumi textíliák színezékvizsgálata. Doktori értekezés, Budapest, 1986. 12. old. 158
