Műtárgyvédelem 21., 1992 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Paálné Bakó Edit: Egy 1574-es Lonitzer-füvészkönyv restaurálása
1/a.. kép: A könyvtest és a bőrkötés utólagos összedolgozása Photo 1/a. The additional fixing of the book-body and its leather-binding before restoration helyei. A felkasírozott bőr néhol levált a tábláról, s a szabadon álló bőrrészek jobban zsugorodtak. Kiragasztott tükörlapja igen hiányos volt, a beütésekre nem ért rá. Az arctábla belső oldalán látszott dr. Fanta Adóit pecsétje, s a múzeumba bekerülést jelző pecsét is. A bőr húsoldalán több helyen rovarrágás nyoma volt. A préselt papírtábla másodlagos felhasználását gerincnél lévő két nyílás mutatta. A tábla erősen vetemedett, ívelt állapotú, vízfoltos. A bőrön légypiszok ill. a vaknyomás eltömődése volt zavaró. (2. kép) Az anyagvizsgálatok igazolták a tárgy feltételezett nyersanyagait. A rongypapír anyagát a Herzberg-reagens mutatta ki. A feltételezett vas- gallusz tinta használatát berlini-kék reakcióval ill. kálium-rodaniddal lehetett igazolni. A fűzőszálak száradási forgatási próbája szerint a fűzőszál len, az utólagos bőrbe varráshoz használt madzag kender, a gerincnél található kék szál len volt. A bordaszál mikroszkópos vizsgálata jutát mutatott. A bőrkötés növényi cserzésű borjúbőr volt. A szennyeződések közül a barna foltra készült anyagvizsgálat megállapította, hogy az zsírfolt, mely elszappanosítva vízben emulgeálhatóvá válik.“ A festett ábrákat, a kézi tintaírást és bélyegzőket vízben való oldódásuk miatt le kellett védeni. Ezt először 2%-os (ez kevésnek bizonyult), majd 3%-os Regnállal végeztem. A CCI1I. oldalon öt pont megjelölésével minden tisztítási fázis után precíziós felületi pH-mérővel ellenőriztem a kémhatás módosulását. Az első alkalommal az átlag pH-ér- ték 5,254 volt. A tisztítást megelőzően felvetődött egy igen fontos etikai kérdés: nevezetesen, hogy a 97
