Műtárgyvédelem 21., 1992 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Restaurálás - Konzerválás - Lakiné Tóth Ilona: A zászlófestészet kialakulása Magyarországon és a festett zászlók restaurálási problémái

A képírók a polgári lakosság körében és megbecsült helyen álltak. A megrendelt munkákat városi műhelyeikben, a városon kívüli munkákat (pl. temetési zászló, címerek) helyben a megrendelőnél végezték el. A XVII. századi képíró kialkudott összegért, vállalkozóként dolgozott.

Szepességben Lőcse játszotta a vezető szerepet. A Rákóczi-korban Kassán is jelentős képírócéh alakult ki. Erdély felé haladva Nagybánya, Nagyszeben voltak a jelentősebb városok.

II. Rákóczi Ferenc díszes zászlókat Nagyszebenben és Lőcsén készítette. A legjelesebb kuruc ezredek - udvari palotás és karabélyos ezredek, lovasgranatérosok és egyéb udvari ezredek - zászlait egy névtelen kisszebeni festő festette. A fejedelem levelezéseiben csak „a szebeni képíró” néven emlegeti.19

Az osztrák örökösödési háborúban Mária Tfcrézia fordult először a nemességhez. A királyi végzés jóváhagyta, hogy a ruházat és a fölszerelés dolgában a vármegyék maguk rendelkezzenek. Irányadó szabályt mellékeltek az uniformisra. A zászlóábrázolások festését 1766-ban rendelték el.20 A csapatokat kiállító megyék zászlaikon az egyik oldalra a megyecímert, a másik oldalra figurális ábrázolást festettek a képíróval.

Magyarországnak 1848 előtt nem volt önálló hadserege. A magyar gyalogezredek katonái német jellegű egyenruhát hordtak és zászlóikon az osztrák címert és színeket használták. Az 1848-as polgári forradalom győzelme után születhetett mega magyar nemzeti haderő, a honvédség. 1848 tavaszán nemzetőrszázadok, zászlóaljak részére lelkes honleányok nemzetiszínű zászlókat varrtak és hímeztek. A festett nemzetőrzászlókat természetesen már szakavatott kezek készítették. Baldahi Mór, a nemzetőrség haditanács elnökének aláírásával az 1848. július 10-én kiadott kormányrendelet szabályozta nemzetőrzászlók alakját és díszítését. E zászlók egyik típusán a festett selyemzászló előlapján az ország-, hátlapján a nemzetőrséget adó megye címere látható.“1 II. Arról, hogy hol készítették ezeket a zászlókat, nem kerültek elő adatok. Bizonyosra vehető, hogy nem lelkes honleányok készítették őket.

A honvédség zászlói méretükben és színükben hasonlítottak a szabványos nemzetőrzászlókhoz, de a megyecímer helyén Madonna-ábrázolás volt. Egyszerre nagyobb mennyiségben készültek, valószínűleg valamilyen sablon segítségével. A szabványosnak mondható zászlókat feltehetőleg a fővárosban készítették. Lázár György gróf őrnagynak, később honvédtábornoknak maradtak fenn jelzés nélküli levelei, amelyekből kitűnik, hogy az óbudai Ruházati Bizottmánynál (irattára nem maradt fenn) megrendelt zászlókat. Időközben Pesten is megalakult a Ruházati Bizottmány kisebb egysége. Létezését néhány jelzés nélküli papír említi. A zászlókon lévő festmények egy részét Knopp József, a Münchenből a forradalom hírére hazatért fiatal festő festette.“ Az irodalom szerint a szabadságharc idején „Máriákat” festett a honvédzászlókra.23 Az általa festett Madonna-ábrázolásokat igen nívósaknak tartják. Voltak kevésbé nívós, és a festék minőségében és kötőanyagában gyengébb kivitelezésű címer- és Mária-ábrázolások. Arról, hogy kik festették ezeket a zászlókat mind ez ideig nem kerültek elő adatok.

2. A festett zászlók restaurálási problémái

Az általam, az elmúlt 14 évben restaurált festett zászlókat készítéstechnikájuk alapján három csoportba sorolhatjuk:

1. A zászlómező színoldalára száradó-olaj kötőanyaggal festett kép, betűk, feliratok:

II. Rákóczi Ferenc fejedelmi hadizászlaja (Magyar Nemzeti Múzeum)- Ismeretlen hadizászlóalj szabályszerű csapatzászlaja (Hadtörténeti Múzeum)- az 1848/49-es szabadságharc idején használt 50. honvédzászlóalj zászlaja (Hadtörténeti Múzeum)

87