Műtárgyvédelem 21., 1992 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Král Éva: A pápai Esterházy-kastély XVIII. századi kápolnájának helyreállítása
8. kép: Az oldalfalat beborító apró kiegészítések Photo 8. Small completions cevering the side-wall Esztétikai helyreállítás A falkép retusálásánál elsődleges szempontként ezt vettük figyelembe, hogy minél kevesebb kiegészítéssel egységes esztétikai hatást érjünk el. Ehhez egy olyan meszes festéket használtunk, ami fénytörésben legjobban közelíti a freskó bársonyos fényhatását. A festék színezőanyaga porfesték volt, kötőanyagként meszet használtunk, amihez egy kevés Plextolt tettünk. Vonalkázó technikát, illetve neutárlis retust alkalmaztunk. A mennyezetkép retusálásánál alapvető szempontként az épségben előkerült XVIII. sz.-i falkép eredetiségét vettük figyelembe. Mértéktartással csak ott retusáltunk, ahol ez feltétlenül szükséges volt, ahol a hiányokról kellett a néző figyelmét elterelnünk. (9. kép) A csegelyekben lévő ornamentikánál, posztamenseknél és a fülkékben ülő angyalfiguráknál, valamint az oldalfalaknál egy érdekes festői megoldást észleltünk. A csegelyek a fényhatást a mennyezetfestmény égbóltjáról, és az ablakokból jövő világításból kapják. Az oldalfal fényhatása kizárólag az ablakra, mint fényforrásra épül. Ez azt jelenti, hogy az ablakbélietek, illetve az ablakos fal melletti csegely fénnyel telített. Itt a színek világosabbak, fénnyel körülrajzoltak. Az ajtóbéllctek és a fölötte lévő csegelyek színvilága sö- tétebb, színei mélyebbek, intenzívebbek. A sérült csegelyben lévő rekonstrukciós festés egy érdekes, de nehezebb feladat megoldását jelentette. A kápolna belső tere egységes, kiegyensúlyozott, tökéletes belső ritmusra épül. Ha bármilyen hiány megállítaná a folyamatosságot, az összhatás nem lenne 31
