Műtárgyvédelem 21., 1992 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tanulmányok - Tímárné Balázsy Ágnes: Múzeumi textíliák mosása
lyadék felszínét többé-kevésbé beborítja. Ha azonban a felületaktív anyagot nemcsak nedvesítésre, hanem mosásra kívánjuk alkalmazni, a nedvesítéshez szükséges mennyiségnél többet kell a vízhez adni. Adott felületaktív anyag koncentrációjának növelésével csak egy, a felületaktív anyagra és az oldószerre jellemző koncentrációig képes csökkenteni az oldat felületi feszültségét. A koncentrációt tovább növelve, a felületi feszültség közel állandó marad, vagyis a felületi feszültség-koncentráció görbén egy szűk koncentrációtartományban töréspont jelentkezik. Ezt a koncentrációt nevezik kritikus micella- koncentrációnak vagy röviden cmc-nek. Mértékegysége: mol/liter.’g Felületi feszültség eme a felületaktív anyag koncentrációjának logaritmusa 11. ábra A víz felületi feszültségének csökkenése a felületaktív anyag koncentrációjának növelésével20 A micellákhan a felületaktív anyag molekulái úgy tömörülnek, hogy a hidrofób részek (a vízből kiszorulva) fordulnak a micella belseje felé, a hidrofil részek pedig kifelé, a vízmolekulák irányában helyezkednek el. A miccllaképződés önként végbemenő folyamat és a keletkező micella termodinamikailag stabilis képződmény. A micellákat hid- rátburok veszi körül. A micellák jelenléte elengedhetetlen ahhoz, hogy egy felületaktív anyag mosószerként működjön. A eme alatt ugyanis, a felületaktív anyag molekulái a víz felszínén gyülekeznek, a eme körül kialakuló micellák tehát azok, amelyek már nem jutnak a felszínre és bennmaradnak a vízben. Ezek képesek majd a textilről felemelkedő szennyeződés befogadására, ahogyan azt a mosás részben részletesen tárgyaljuk. Anionos felületaktív anyagoknál a micellaképződés ellen hat a különálló tenzidmo- lekulák micellába tömörülésekor az azonos töltésű poláris „fejek” közti elektrosztatikus taszítás. A nemionos tenzideknél, ahol az elektrosztatikus taszítóerők nem hatnak, a micellaképződés alacsonyabb koncentrációk esetén indulhat meg. A legvalószínűbb micella-alak a gömb. Anionos tenzidek esetében a micellához az ellenionoknak (pl. Na-dodecil-szulfátban a Na-ionoknak) arányos része kapcsolódik. A hidrátburok a teljes micellát (tenzid + ellenion) veszi körül. A cmc-nél lényegesen töményebb oldatokban a micellák már nem gömb alakúak, aszimmetrikusakká, pl. rúd alakúvá válhatnak. Léteznek lamella alakú micellák is. 173
