Műtárgyvédelem 21., 1992 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Pál László: XVIII. századi kéziratos térkép restaurálása
A tisztítási folyamatot száraz tisztítással kezdtem. Először a felületet puha ecsettel portalanítottam, majd radírporral óvatosan átdörzsöltem különösen vigyázva a pikkelyesen felvált részeknél és ceruzás bejegyzéseknél. Mivel a beázásból keletkezett vízfoltokat csak nedves tisztítással lehet eltávolítani, ezért szükségessé vált a színező anyagok vizsgálata, hogy víz hatására oldódnak-e. A vízáztatta területeken használt festékek viselkedéséből némiképpen következtetni lehetett az egyes színek oldhatóságára, de ezért a próbát a térkép több pontján is elvégeztem. A kapott eredmény alapján még nyilvánvalóbbá vált a festett részek levédésének szükségessége, a fekete tinta illetve tus kivételével, ami mosószeres próba hatására sem oldódott. A levédésre polivinil-butiro-acetál (Regnal S—1) 2%-os etilalkoholos oldatát használtam két rétegben ecsettel felhordva a színezett felületekre. A régi szakadt, meggyengült hordozó vásznat mechanikusan távolítottam el a hátoldalról. Az erősen töredezett térképlap sok kisebb-nagyobb darabra hullott volna szét, ezért a hátoldalon ideiglenesen enyves papírragaszló csíkokkal rögzítettem. A könnyebb kezelhetőség szempontjából az eredeti összeillesztéseknél négy darabra bontottam a térképet. Az egymást fedő felületek ragasztóját hátoldalról CMC oldat ecsetelésével puhítottam fel és választottam szét a térképszelvényeket. A nedves tisztítást 2 g/l-es zsíralkoholszulfátos mosóoldatban végeztem áztatással, segédpapír felhasználásával. A segédpapír a szétszakadt részek együttmozgatását és kiemelését könnyítette meg. Minden részt külön azonos ideig áztattam, utána desztillált vízzel öblítettem. A hátoldalon maradt keményítő foltokat mechanikus úton még ned4. kép: Mosás és szárítás után Photo 4. The map after cleaning and drying 108
