Műtárgyvédelem 20., 1991 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tanulmányok - Janovich István: Szabadtéri múzeumi körülmények között elhelyezett fából készült tárgyak állagmegóvásának elméleti és gyakorlati kérdései
A szabadtérbe kihelyezett faobjektumok védelmének biztosítása érdekében a készítményeket az alábbi szempontok szerint kell kiválasztani:-kellő védőhatás abiotikus és biotikus tényezőkkel szemben (peszticid- és atmoszferikus kémiai tulajdonság)- megfelelő stabüitás (tartós hatásosság)- minimális kedvezőtlen tulajdonság (elszíneződés és korrozivitás)- a legkisebb humánmérgező tendencia- viszonylag könnyű kezelhetőség- gazdaságosság.- A hatásosságot a védőértékkel jellemezzük. Ez az a védőszer mennyiség melyet az adott vegyszerből fel kell használni, pontosabban be kell vinni a faanyagba ahhoz, hogy a biotikus és abiotikus tényezőkkel szembeni ellenállását biztosítsa. A különféle kémiai anyagok molekuláiban az alábbi felsorolás szerinti elemek azok, melyek a biocid hatásokkal szemben védőszerkomponensek, azaz hatékonyak lehetnek. Halogén elemek: fluor (F) erős, emberre mérgező hatás, klór (Cl) szervetlen vegyületeiben közepes és gyenge, de szerves komponensekként igen erős hatású lehet. Sajnos utóbbiak emberre is igen veszélyesek. (Pl. pentaklórfenol-nátrium) Nem-fémes elemek: arzén (As) igen erős, emberre mérgező. A bőr (B) közepes, illetve keverékeiben jó, előnye, hogy emberre nem mérgező! Foszfor (P) vegyületeiben a szervesek jelentősek (pl. piretroidok), de ezek is csak megszüntető védelemre alkalmasak, mivel gyorsan bomlanak. Szervetlen összetételben mint égéskésleltető komponensek jelentősek. Ugyanez vonatkozik az ammóniagázból származtatható ammónium (NH^-gyökre is. Utóbbinak fungicid hatása nem jelentős, de komplexképző szerepe miatt s mint jó égéskésleltető igen fontos. Fémes elemek: higany (Hg) igen erős, de emberre is veszedelmes méreg, mind szervetlen mind pedig szerves összetételekben. Cink (Zn) erős biocid hatásokat mutatnak az egyszerűbb sói is. Humánszempontból közepesen erős mérgek, miközben korrozívak is a vegyületei. Réz (Cu) enyhe biocid hatás mellett emberre közepesen erős mérgező hatása van, ugyanakkor vegyületei színes volta miatt műtárgyvédelemre csak kivételes esetekben alkalmazhatók. Krómra (Cr) a réznél leírtak érvényesek. A felsorolt Zn, Cu és Cr elemek különféle összetételekben hatásnövelők és kimosódást gátlók. Az alumínium (Al) önmagában igen kis hatékonyságot mutató elem, komplex vegyületei viszont jó védőszerek. Alkáli-fémek: a nátrium (Na) és a kálium (K) jönnek elsősorban számításba, azonban önmagukban nem mérgezőek, illetve nincs biocid hatásuk, ugyanakkor más elemekkel alkotott szabályos és komplex sóik igen erősek minden területen. Az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy az igazán hatásos vegyületek azok, amelyekben mind a két vagy több kapcsolódó elem önmagában is igen aktív. Ez az elméleti következtetés valóban helytálló, ám az is igaz, hogy az ilyen módon „összeállított” vegyüld pl. HgCl2 rendkívül veszélyes méreg, ennélfogva jelentős környezetszennyező is, ezért, különösen műtárgyvédelmi alkalmazásától el kell tekinteni! A legegyszerűbb sók közül a nátriumfluoridot: NaF lehet és kell kiemelni, mert a többi fluori- dokkal összehasonlítva a legkevésbé mérgező emberre, ugyanakkor viszonylag kis koncentrációban hatékony biocid anyag. 2,1 kg/m2 anyagfelvétel (ez 0,3%-os oldat) az összes gombát elpusztítja, a rovarok kiirtásához pedig 30 g/m2 azaz 3 kg/m3 (ez 0,43%-os oldat) szükséges. Az utóbbi koncentráció tehát a teljes biotikus skálán hatékony. A nátriumfluoridból majdnem 4%-os oldat készíthető, ám ennek alkalmazását kerülni kell. Vizsgálatok bizonyították, hogy akár a védőszer túladagolása, akár a szükségesnél kevesebb mennyiség alkalmazása egy sor gombafaj fejlődésére serkentőleg hat! A NaF kis molekulamérete és jó diffúziós képessége azt eredményezi, hogy a kellő védettség 4-5 napos áztatással elérhető! (Pl. Gasda és Theden vizsgálatai szerint 100%-os légköri nedvesség esetén a NaF 12 mm-es mélységig hatol be a fába!) A komplex fluorvegyületek közül elsősorban a magnézium-sziliko-fluoridot kell kiemelni: MgSiFf, ugyancsak a behatolóképesség, illetve védőhatás és mérgezőképesség elsődleges szempont71
