Műtárgyvédelem 20., 1991 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Földessy Péter: A budapesti Zsidó Múzeum szédertáljának restaurálása
bontják, visszafejlesztik. A ragasztás felületi rétegét ugyan megbontották, de a tál teljes mélységébe behatolni már nem tudtak. Tápasztalataim szerint ezen anyagok inkább felületi ragasztóanyagok eltávolítására használhatók, pórusos anyagokhoz és mélységi ragasztóréteg eltávolítására már nem alkalmasak. Másik lehetőségként a kötőanyag hőbontásos kezelése kínálkozott. Mint köztudomású azepoxi típusú ragasztók kb. 180 °C-os hőmérséklet hatására elveszítik ragasztóképességüket, szerkezetük tördelődik, bomlik. Ennél a megoldásnál nagyon kell ügyelni a fokozatos és egyenletes hőmérséklet-emelésre, nehogy olyan nemkívánatos feszültségkülönbségek alakuljanak ki a kerámia belsejében, amelyek a tárgy állapotát veszélyeztethetik. Ez természetesen a lehűtésre is vonatkozik. Ezzel a módszerrel szinte minden ilyen típusú ragasztás megbontható. A törési felületeken lévő ragasztómaradványok eltávolítására Paint Stripper 30 dezintegrátort használtam. Sajnos a pórusokból a ragasztót teljesen eltávolítani nem lehetett, így a hagyományos kerámiaragasztókkal megragasztani sem lehetett az összetörött darabokat. A helyesen illesztett törésfelületeket Araldit 103/HY 956 epoxiragasztóval rögzítettem. Vékonyabb ragasztófilmet alkalmaztam, így jobb az adhéziós képesség, könnyebb az eltávolíthatóság. A szilikonba ragadt mázréteg leválasztása okozta talán a legtöbb fejtörést. A szilikongumikat gyenge savak, bázisok, poláros oldószerek nem károsítják. Ketonok, észterek, klórozott szénhidrogének reverzibilisen duzzasztják. Ez utóbbi lehetőséget már csak azért is el kellett vetni, mert ez az amúgy is háriszos (hajszálrepedéses) mázréteget tovább tördelte volna. Mindenképpen szükségesnek bizonyult egy átmeneti hordozó felhelyezése a máztöredék hátoldalára. Erre legalkalmasabbnak a 240-es szálsú- rúségú nylon szitaszövet látszott, amely kellő tartást és nyúlásmentességet biztosított a levétel idejére. Rögzítésére 30%-os Paraloidot (toluol-aceton 1:1) használtam. A helyenként 1,5 cm-t is meghaladó gumiréteget első lépésben mechanikusan, a máz felszínét lehető legjobban megközelítve, leválasztottam. A felszínen maradt vékony filmréteg eltávolítására csak a felhelyezést követően nyílt mód. A töredékek beültetése előtt a szitaszövetet le kellett emelni. Előtte azonban, hogy darabokra ne essen, a mázréteg színoldalára fátyolpapír megerősítést helyeztem, és ezután acetonnal eltávolítottam az ideiglenes hordozót. A darabokat az alaptestre 15%-os Paraloiddal ragasztottam fel. Ez az anyag oldószeres valamint ömledékragasztóként egyaránt használható. Ezt a tulajdonságát kihasználva többféle mód nyílt az illesztések, töredékek korrekciójára, a megfelelő ragasztófilm kialakítására. Emellett azonban nem elhanyagolhatók az öregedéssel, sárgulással kapcsolatos kedvező tulajdonságai sem. A mázdarabok visszaültetése, valamint a hordozőréteg el5. kép. A restaurált tál hátoldala The back of the restored dish 6. kép. A helyreállított tál The restored dish 13
