Műtárgyvédelem 20., 1991 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Tanulmányok - Tímárné Balázsy Ágnes: Szintetikus polimerek a textildublírozásban és megerősítésben

poláros oldószerek (főként ketonok) lehetnek sikeresek. A karboxilcsoportok megjelenése újból növeli a polaritást, s ha még a lánctördelődés is jelentős, azaz a savas funkciós csoportot tartalmazó láncok kellően rövidek lesznek, akár még a vízoldhatóság is újból fölmerülhet. Láthatjuk ezen az egyetlen példán is, milyen komplex az újraoldhatóság kérdése, és ugyanazon polimernél is milyen különböző az öregedés aktuális fázisától függően. Ha pedig megváltozik az oldalcsoportok polaritása, feltétlenül megváltozik ragasztóképességük is. Az éppen domináló funkciós csoportok függvényében, a textil és a ragasztófilm közötti adhézió erősödhet, vagy gyengülhet. b) Elimináció Minél polárosabbak a hozzáférhető oldalcsoportok, annál jobban vonzzák a poláros molekulá­kat tartalmazó kémiai reagenseket. A poli(vinil-acetát) filmje, különösen diszperzióból (Mowilith DMC2, DM5, Vinnapas EPI) készített filmje, acetát- oldalcsoportjainak köszönhetően vonzza a környezetében elérhető vízmolekulákat, oly mértékben, hogy a ragasztófilm felületén megkötődő víz megbontja a textillel kialakított másodlagos kötéseket, a dublírozás delaminálódik, szétválik. Ezért nem lehet PVAc-alapú polimer filmmel dublírozott textilt magas légnedvességű raktárban vagy kiállítótérben elhelyezni. Az odavonzott vízmolekulák kémiai reagensként is viselkedhetnek éshidrolizálhatják a polimer lánc és az acetát oldalcsoportok közötti kötést, az acetátcsoportok leszakadását okozva. Hogy ez a folyamat bekövetkezik-e vagy sem, függ a hőmérséklettől, a közeg savasságától vagy lúgosságától és még sok más tényezőtől. Magas hőmérséklet, lúgos környezet kedvez a PVAc hidrolízisének. Az oldalcsoportoknak a polimer láncról való leszakadását eliminációnak nevezzük Az. climinációs folyamatok az elektromágneses sugárzásból vagy hőből felvett energia segítsé­gével is megtörténhetnek. Az alábbi ábrán a poli(vinil-acetát) láncáról leszakadó acetátcsoport és a hidrogén ecetsav képzését és a visszamaradó láncot látjuk (95): CH 2 \ / CH CH I 0 i c CH, CH CH I 0 [f CH­i 0 ! C CH-j 0 CH 3 CH 9 UV CH CH \ CH CH \ CH COOH * CH 14. ábra. Ecetsav leszakadása a poli(vinil-acetát) (PVAc) polimerjéről A folyamat következményeképp konjugált kettőskötések jelenhetnek meg a láncban, amit az anyag sárga, sárgásbarna színe mutat. Az oldalcsoportok eltűnése következtében a láncok jóval kö­zelebb kerülnek egymáshoz, alaposan lecsökken a „szabad tér”, ezzel megnő az üvegesedési hőmérséklet (Tg). Az. anyag veszít az amorf rész arányából, sokkal kistályosabbá válik. Mindez a polimer film ru­galmasságának csökkenéséhez, ridegedéséhez, rosszabb oldhatóságához és megváltozott ragasztó­képességhez vezet. Verdu és munkatársai (95) a Mowilith DM5, Mowilith DMC2, Mowilith DM155, Vinnapas és Plioform BL 188N18 mesterséges öregítése során tapasztalt sárgulását a bemutatott climinációs folyamatnak tulajdonítja. Howells és munkatársai (40), szintén poli(vinil-acetát) diszperziókat vizsgáltak és a hőöregítés során azt tapasztalták, hogy a filmet minden nehézség nélkül fel lehetett oldani 2-propanolban, de sikertelen volt az oldási kísérlet az öregítés után. Feltehetően a megnö­vekedett kristályosság, illetve a lecsökkent szabad tér lehet a csökkent oldhatóság magyarázata. 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom