Múzeumi műtárgyvédelem 19., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Bőrrestaurálás - Konzerválás - Hallebeek, Pieter Benjamin: Törékeny bőrtárgyak impregnálása

1. táblázat

vizsgálat

eredmény

pH érték

különbözeti szám zsirtartalom nedvességtartalom ammoniumszulfát vizben oldható

< 2,8

> o,l

< l.o %

< 8,o % lo , 0 %

> 5,0 %

Kisérleti eljárások

Ötféle, kereskedelmi forgalomban kapható terméket vizsgáltunk, erősen rossz állagú 18. századbeli bőrökön, a fenti eljárásokkal.

Az előrehaladott állagromlás, ami a bőr porrá omlásához vezet, nem állitható meg felületi kezeléssel, mivel ez csak az egyes szemcséket erősítené meg és nem az összetartó szövetet. * Ilyen esetekben ötletes impregnáló technikákat kell kitalálni és alkalmazni.

Abból a célból, hogy megismerjük a szilárdító folyadék viselkedését a szilárd anyag mennyisége szempontjából polimerizá- ció előtt, loo % telítettségig alkalmaztuk a gyantákat. A teli- tettségi értéket a minta száraz súlyának mérése alapján számítottuk ki. A vizsgálatban használt bőrminták a vizzel telitett régészeti bőrleletek közé tartoznak, az Amsterdam nevű holland hajó feltárásából származnak.

A vizsgálat előtt a bőrmintákat holland módszer szerint a következőképpen kezelték: a vizet olajjal kiszorították, majd az olajat szerves oldószerekkel oldották ki. Szabályozott mennyiségű szilárditószert kentek fel kefével a bőr hátoldalára /hús felőli oldal/, figyelembe véve az oldószer jelenlétét. Gondosan ügyeltünk arra, hogy igy a bőrben különböző százaléknyi szilárditószer maradjon vissza. A kezelés után a mintákat hat hétig 5o X relativ nedvességtartalmu, 18 °C hőmérsékletű szobában tartottuk.

Mivel a vizsgálatsorozat célja az volt, hogy felmérjük, melyik alkalmazott gyantaféleség a leghatékonyabb szilárditószer amellett, hogy a rossz megtartású bőrnek rugalmasságot kölcsönöz,

Mérések

46