Múzeumi műtárgyvédelem 19., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Szocialista országok történelmi, kulturális és muzeális műemlékeinek restaurálására alakult munkacsoport előadásai - Szergejeva, N. F. - Surgin, I. N.: A muromi kolostor Lázár feltámadása-templomának dendrokronológiai vizsgálata

SZERGEJEVA N. F.-SURGIN I. N.:

A MUROMI KOLOSTOR LÁZÁR FELTÁMADÁSA TEMPLOMÁNAK DENDROKRONOLÓGIAI VIZSGÁLATA

A Muromi kolostor Lázár Feltámadása temploma, amelyet 1961-ben a Kizsi Múzeumi Védett Területre szállítottak át, az orosz észak faépitészetének egyedülálló emléke.

A helyi legenda szerint a templomot a kolostor alapítójának, Lázár novgorodi szerzetesnek az életében építették, 1391-ben.

Sajnos semmiféle Írásos okmány nem maradt fenn a Lázár templom építési dátumára vonatkozóan.

A műemlék vizsgálata során feltárt épitészeti-müvészettörténeti jellegzetességek lehetőséget nyújtottak A.V.Oolnyikovnak arra, hogy az épületet az "ősrégi építészet napjainkig fennmaradt egyik legrégibb alkotása "-ként értékelje.

Más vélemény szerint /L.V. Dal 1876-ban a templom méreteinek újbóli rögzítése kapcsán szerezte ismereteit/ a templom a XVI. században épült.

Nem bocsátkozva az építészeti indoklások részleteibe a korai /XIV. század/ és a késői /XVI. század/ templomépitési dátumok híveinek vitájába, meg kell jegyezni, hogy mindkét dátum a mai napig vitatott. Sőt! Ezeken kívül V.P. Orfinszkij, a Lázár templomnál alkalmazott építészeti-szerkezeti fogásokban XV. századi vonásokat is talált. Ezzel kapcsolatosan megjegyzi, hogy hasonló részletek találhatók a Vologodi megyei Borodava faluban levő "Rizpolozsényije" templomon is. Ezt a templomot 1485-ben építették. A fentiekkel kapcsolatosan a dendrokronologiai kutatás alapvető feladata a Lázár Feltámadása templom építési dátumának megi

határozása. Nagy számú archeológiái faanyagon végzett vizsgálat során megállapították, hogy a fa évgyűrűinek csak 5o százaléka látható. Pl. a pszkori ásatások során talált fagyüjtemény 174o darabjának vizsgálatakor az abszolút dátumokat csak 655 minta esetében tudták meghatározni.

Az építészeti faanyagok vizsgálatánál a helyzet annyival bonyolultabb, hogy a minta egy része rossz állapotban, mag formában jelenik meg. A dendrokronológiai keltezésre való alkalmasság szempontjából a fából készült műemlékek a kőépületektől eltérően számos sajátos255