Múzeumi műtárgyvédelem 19., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Vegyes Restaurálási Témák - Sanchez-Posada De Arteni, Myriam - Arteni, Stefan: A rajzművészet anyagai és a vízben oldódó kötőanyagok

leginkább megfelelő eszközt. A puha pasztellkrétát a XVIII. szá­zadban vezették be, a festékeket és a kötőanyagokat hig mézgával, általában tragantmézgával ragasztották össze, s igy készült a g színes kréta. A pasztellképek a XVIII. században jöttek divatba. A XVII. századtól kezdve a rajzokat fürdőbe helyezték: fixálták. Lamb szén- grafit- és krétarajzok esetében azt ajánlja, fujjuk le a képet fixálóanyaggal: fehér sellak és denaturált szesz egy-az-egyhez arányú keverékével.1'0 De minden anyagra egyformán alkalmas fixálóanyagot egyelőre nem ismerünk, mivel a legkönnyebb fixálóanyag is megváltoztatja a kréta, a szén, a grafit, a pasz­tellkréta színét, különösen a krétáét. A fixálás úgy történik, hogy a porréteget átnedvesitjük valamilyen finom oldattal, mely alkoholban oldott színtelen gyantából készül. A szén vagy ceruza fixálására alkalmas anyagok általában minden egyéb anyagot meg- sötétitenek. A marhaepét általában jó fixálóanyagnak tartják a fekete ólom rögzítésére.1''1' "A vékony, kisméretű papírlapot tehet­jük gőzfürdőbe, de megnedvesithetjük hátulról is, hogy a nedvesség hatására meglágyuljon, majd újra kicsapódjon az enyv és a pasz­12 teli. Sellakkal vagy alkoholos oldószerrel is átitathatjuk a hátoldal felől a képet,^ de helyezhetjük tragantmézgából1^ készí­tett hig oldatba is.14 A vízben oldódó kötőanyagok voltak a legfőbb, s valaha az egyetlen kötőanyagok. A technika lényege, hogy vízben oldott színekkel festünk, melyeket enyv, tojás /sárgája, fehérje vagy mindkettő/, és mézga köti az alapozáshoz. A mézgás kötőanyagokról előző tanulmányainkban már szóltunk.1^ "Most pedig megtanítalak, hogyan viheted fel fára, falra és szövetre az enyvvel kevert színeket. Először is tanuld meg, hogyan lehet sokáig használható enyvet készíteni, amely nem büdösödik meg. Végy összevágott perga­mendarabokat, s mosd meg őket vízzel, s készíts belőlük tiszta, se túl sürü, se túl hig enyvet, s amint megfőtt, tégy hozzá egy tálka ecetet. Keverd jól el az enyvben, majd forrald föl ismét, végül vedd le a tűzről és szűrd át egy vászondarabon. Ha igy készí­ted el, sokáig friss marad. Ha tompítani akarod vele a színeket, egy-az-egyhez arányban oldd fel vízben, s adj hozzá sok langyos mézet, s jól keverd el a vizes oldatban ... Ezeket a színeket feltétlenül lakkozni kell..."^ A pergamendarabkákat addig kell áztatni a vízben, mig meg nem puhulnak: egy rész pergamenre két rész vizet kell számítani, azután pedig föl kell forralni az egé­245

Next

/
Oldalképek
Tartalom