Múzeumi műtárgyvédelem 19., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Vegyes Restaurálási Témák - Konopka, Marek: Védett régészeti kultúrkörzetek : elmélet és gyakorlat

KONOPKA, Marek: VÉDETT RÉGÉSZETI KULTURKŰRZETEK ELMÉLET ÉS GYAKORLAT Összefoglalás A régészeti rezervátumok úgy tekinthetők, mint a legjobb forma a feltárt régészeti tárgyak megvédésére és azoknak nyilvá­nosság előtti bemutatására. Az első lengyel rezervátumot 1938-ban Biskupinban nyitották meg. A háború utáni időszakban több /35/ rezervátumot nyitottak meg, amelyek különböző korszakokat mutat­nak be. A rezervátum fogalmának meghatározását 1961-ben K. Piwocki adta meg. Eltekintve a jól ismert kritériumtól, hogy a tárgyakat régészeti módszerekkel kell feltárni és a helyszinen /in situ/ kell hogy maradjanak; fontos az adaptálásuk is a nyilvánosság részére. Meghatározó szerepet játszik az eredmények vonatkozásában a fel­állításnak a formája, amely könnyen hozzáférhető, és ahol teljes információt lehet kapni a bemutatott tárgyról. A világ legrégebbi és talán legismertebb védett régészeti területe: Pompei. A vulkáni hamu századokon keresztül, mint kon­zerválószer hatott, és a római város maradványait nagyjából jól megőrizte. A megmaradt városrészek felkeltik a fantáziát és meg­értetik, hogy hogyan nézhettek ki az egykori tárgyak, hogyan vol­tak elrendezve és megtervezve. Egy párhuzamod képez Pompeihez viszonyítva északon a hallstatti időkből fennmaradt erődített település Biskupinban , ahol a fából készült házak, utak és erő­dítések konzerváló anyagaként a mocsaras, állandóan nedves talaj szerepelt a közvetlenül tóparti félszigeten. A tárgyak, a telepü­lések, vagy azok részletei, a kultikus helyek, a műszaki berende­zések mind eredeti vagy közel eredeti állapotukban is feltárva a régészeti kutatások során, élénk érdeklődést váltanak ki és sok látogatót vonzanak. Éppen ezért ezek a tudományos kutatás leletei­nek egy széles bemutatási formáját képezik. Lengyelországban napjainkban mintegy 35 régészeti kulturrezervátum létezik, de ilyeneket majdnem minden országban találhatunk. És nem is egyszerű teljes felsorolásukat és osztályozásukat összeállítani. A legna­gyobb nehézség a régészeti védett körzetek egyértelmű terminológi­ájának hiányában rejlik, maguknak a fogalmaknak pontos definició­221

Next

/
Oldalképek
Tartalom