Múzeumi műtárgyvédelem 19., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Bőrrestaurálás - Konzerválás - Torma László: Bőr- és prémrestaurálás a budapesti Néprajzi Múzeumban

A néprajzi anyagnál a nedvesség- és zsírtartalom szintén felmérhető vizsgálat nélkül, habár hiteles, gyors, múzeumban is elvégezhető módszer kidolgozására lenne szükség. Ugyanez vonatkozik a kémhatás /pH/ vizsgálatára is.

Még fontosabb a bőr romlási fokának a megállapitása, melytől az egész restaurálás függhet. A romlással kapcsolatos vizsgálatokra leginkább régészeti bőröknél lenne szükség.

A műtárgy eredeti cserzése is megállapítható nagy vonalakban komolyabb vizsgálatok nélkül. Múzeumunk magyar anyagának legnagyobb százalékát a növényi-, prémeknél pedig szinte kizárólag a timsós cserzés teszi ki. Kevesebb az egyéb /pl. zsiros, vagy füstöléses/ cserzésü. A timsós cserzés kimutatása szinreakción alapzik, amely a timsóból az alumíniumot mutatja ki. Enyhén lugo- sitott közegben alizarinszulfonsavas-nátriummal az aluminium jellegzetes kármin szint ad.

Színezékek vizsgálatára is ritkán kerül sor bőrnél, ez esetben vékonyréteg-kromatográfiás eljárással azonosítjuk. Jellegzetes, hogy bőrnél a használt cserzőanyag illetve pácanyag részt, vehet a színezék kialakításában, ennek kiszűrése nehezíti a vizsgálatot.

A műtárgy technikai, technológiai jellegzetességeinek uj anyagból történő rekonstruálása és megtanulása elengedhetetlen a jó munkához. Ezt még a munka megkezdése előtt be kell gyakorolni. /Ilyen például a jellegzetes szirony/Zirm/technika, a fonások, a bőrrátét-technika, himzésmódok stb./

A bőr és prém károsodása. A mindenki által jól ismert rovar- fertőzéseken kívül, amilyen a moly /Tinea/, muzeumbogár /Anthrenus/, szalonnabogár /Dermestes/, néhány jellemző károsodás fordul elő múzeumunkban. Ilyenek a cserzésmódoktól, és a később bevitt anyagoktól eredő romlások.

A legtöbb gondot a fölös mennyiségben bevitt ?sirok oxidációja okozza. A zsírsavak előbb-utóbb megtámadják a bőranyagot, de a rajtuk található fémet és fémhimzést is erősen korrodálják. Színes zsiros kirakódás és túl puha, zsiros bőr ilyenkor a jellemző. Ugyanakkor a zsírokba belerakódott nagyobb mennyiségű szennyeződés igen keménnyé teheti a bőrt.

Hasonló - a bőr lebomlását előidéző - károsodás a cserzés folyamán használt savak. Prémeknél ez a XIX-XX. sz. fordulójától használt lipcsei csáva /Beize/, amelyben szervetlen savakat használtak. Az igy cserzett bőr mállékony, csaknem kezelhetetlen.

121