Múzeumi műtárgyvédelem 18., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Farestaurálás - Konzerválás - Koller, Manfred: Három 1600 körüli időkből származó szekrény restaurálása
tudták vállalni és a gazdasági versenyben is helyt tudtak állni / 3 /. Mig a berendezési bútoroknál, tekintettel ezek fennmaradó használati értékére, a hiányhelyek kiegészítése, vagy az elváltozások helyreállitása rendszerint elkerülhetetlen, az itt tárgyalt mübutorszekrényeknél, mint tisztán kiállítási bútoroknál megkíséreltük, hogy állaguk konzerválásával és kisebb felújításokkal beérjük. Ezeket a munkálatokat a Hivatal két mübutorrestaurátor alkalmazottja gyakornokok közreműködésével végezte el és metodikai szempontból a jelen beszámoló szerzője a festmény- és szoborres- taurálás élveinek analógiájára egyeztette /4/. A természettudomá- nyos anyagvizsgálatokat a Hivatali Műhelyek Kémiai Laboratóriuma végezte Ibi. 1. Intarziás szekrény a Szent Flórián apátságban, Felső-Ausztria, Innsbruck vagy Augsburg, 16. század vége /1-4. ábrák/: Tipus: Kabinetszekrény 111 teljes kép- és ornamensintarziával, mint ahogy ez mindenekelőtt Augsburgban, Ulmban és Innsbruckban szokásos volt. A "ládaszerü forma és a praktikus berendezés arra enged következtetni, hogy az addig Németországban nem használatos bútortípus a spanyol vargueno /irókabinet/ közvetlen átvételére vezethető vissza" és hogy ez az udvari köröknek - utazásaik alkalmával - "szállítható Íróasztalul és iratszekrényül" szolgált /8/. Méretek: 69 x lo5 x 44 cm Szerkezet: Bélésfa kónikusan hornyolt lucfenyődeszkából, az ajtólapok külső élei magasság szerint horonylécekkel vannak lezárva /"rajztábla" konstrukció/; a szekrény hátában hely a "titkos fiókoknak" /v.ö. vízszintes keresztmetszet/; a deszkák vastagságai: 2o, 17, 11, 6 és 3 mm. Veretek: Eredeti fővasalások belül vasbronzból, ornamentális dom- bormintázat, ólajaranyozásu hordóiogantyuk, nagyobbrészt megváltoztatott, megújított pántok. Intarziák: A mikroszkópiái faanyagvizsgálatok /9/ a /kb. 1 mm vastagságú/ furnéroknál a következő anyagokat mutatták ki: A sötét színárnyalatok általában részben megszenesitett diófát, a középszinek hegyi juhart és cseresznyét /esetleg Sorbust is/, a világos tónusok juhart mutatnak, a vizes zöld98
