Múzeumi műtárgyvédelem 18., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Restaurátorképzés - Yakhont, Oleg: A restaurátorképzés legfontosabb feladatai

c/ a műtárgyak anyaga ki van téve a természetes öregedés irreverzibilis folyamatainak, például ilyen a patina, amely a szobrok felületén képződik és ezáltal azoknak egy külön­leges művészi hatást kölcsönöz. Számosak az antik görög emlékek, ahol a napjainkig megmaradt kőszobrok elvesztettéh: az alkotó jellegzetes kezevonását és részben az eredeti felületkiképzést /csiszolás, fényezés/. A szobrok, hosszú idő óta kitéve a szabad levegő hatásának felületükön való ká­rosodásnak vannak kitéve, egyszóval a szobor egész élete során különféle pusztitó hatásoknak van kitéve és különös­képpen a jelenkor annyira agressziv ökológiai környezete hatásainak. A restaurálás kardinális megközelitése /a patina eltávolitása, a felület ujrakezelése, a hiányok pótlása, stb./, ami alatt néha a kezdeti állapot helyreállitását értik, bennünket egy újraalkotás­hoz, és a műemlék megváltoztatásához vezet, aminek pedig az ujra- születését akarjuk elérni. Kétségkívül lehetetlen, mint fentebb is említettük, egy műtárgyat az alkotói állapotában helyreállítani /például mint az antik görög márványszobroknál lehetetlen a szá­mos hiányt tökéletesen pótolni színben, a felület megmunkálásá­ban, a részletek kidolgozásában, stb./. És ami a legveszélyesebb az említett esetekben, ha egy szobor kezdeti állapotának úgy neve­zett helyreállítása címén megpróbálják a felület polirozását hely­reállítani, vagy azt vegyi utón kezelni, a vitatható részleteket bevonni, kiegészítéseket készíteni, stb. Ha igy cselekszünk, akkor veszélyeztetjük az esztétikai értékét és elpusztítjuk a már meg­szerzett tudományos ismeretek adathalmazát. Minden egyes műtárgy és kulturális tárgy ugyanis nemcsak egy egyedülálló művészeti al­kotás, hanem egyben a történelmi dokumentumok sajátos formája, amely magában foglalja saját korának mikrokozmoszát, tükrözve annak kulturális nívóját, tudományos és műszaki fejlettségét. Az a hatás, amit a környezet gyakorolt, valamint a különféle utólagos stilisztikai, műszaki és technológiai változtatások /helyreállitás, pótlás, kiegészítés formájában/ ugyancsak tükrözik annak a kornak a saját jellegzetességeit, amelyben az említett műveleteket elvé­gezték. Napjainkban a tudományos kutatás különböző módszereinek köszönhetően sikerült eredményesen megfejteni mindazt az informá­ciót, amit egy-egy műemlék magába zár. Következésképpen, a korszerű tudományos konzerválás, restaurá­275

Next

/
Oldalképek
Tartalom