Múzeumi műtárgyvédelem 18., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Farestaurálás - Konzerválás - Janovich István: Faanyagok állagmegóvásának néhány aktuális problémája szabadtéri múzeumi körülmények között
ezt a felületet is folyamatosan fel kell ujitani, de csak ötévenként . Az elmúlt másfél évtizedben pentaklörfenollal és származékaival is végeztünk kezeléseket, de ezek használatát 1986 elején a Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség végleg betiltotta. A szabadtéri közvetlen klimatikus hatások nem mindenütt érvényesülnek. Ilyenek pl. az úgynevezett berendezési tárgyak. Utóbbiak esetében - amennyiben közvetlen hő- ultraibolyasugárzás sem éri ezeket - porózus szerkezetű anyaguk megerősitésére és mügyan- tás kiegészitésükre mód van. E célra Morgós András kollégám által kidolgozott és vele közösen végrehajtott megoldás során előbb metil- metakrilát monomert polimerizáltunk be az anyagba, a hiányzó faanyagrészleteket olyan epoxigyantával pótoljuk, melybe falisztet keverünk. Megerősítés után a korábban rossz faanyag szegelhetővé és önhordóvá válik igy. 3. Biológiai védekezés lehetőségei j A probléma tárgyalását azzal kell kezdeni, ami a legtermészetesebb. A rovarevő énekesmadarak állományának védelmét, sőt gondozásukkal a gyarapításukat meg kell oldani. Ezzel a fatelepeken is hasznossá váló gondos rovartisztogató partnereink száma gyarapszik. /Intézményünkben jelenleg a cinkék számára 60 db odút helyeztek ki a madarász iskolás szakkör és az erdészet munkatársai. A munkát más fajokra kiterjesztetten is folytatni kell./ A ragadozómadár betelepítés újabb lehetőséget nyújt /baglyok/^ hisz segítségükkel mind a tetőhéjazatokat rongáló veréb, mind pedig a vályogfalakat kárositó egérállomány csökkenthető. Amikor a rágcsálók rendkívüli mértékben elszaporodnak, nagy hasznot hajthatnak az idomított vadászmenyétek is. Ilyen tipusu irtásra intézményükben két esetben volt eredményes példa éspedig az 1971-es és az 1973-as években. A téma nyilván még sok lehetőséget tartogat számunkra, melyek felkutatása és alkalmazása mindannviunk feladata. A közös cél az objektumok lehető legteljesebb körű védelme mellett a természeti környezet minél kisebb szennyezés nélküli megóvása is. 165
