Múzeumi műtárgyvédelem 18., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Farestaurálás - Konzerválás - Janovich István: Faanyagok állagmegóvásának néhány aktuális problémája szabadtéri múzeumi körülmények között

latokat tanulmányozva ennek várható megoldására is sor kerülhet.

A szóban forgó konzerválást réznaftenáttal lehet a legjobban megoldani éspedig oly módon, hogy toluol-, xilol, esetleg ásványolajban felvett 18 %-os oldatát alkalmazzuk. Elsősorban fából készült vizimalomkerekek vagy vizvezető csatornák védelménél lehet igen hasznos.

Végül a sajátos fizikai védelem lehetőségeire is egy példa. Intézményünkben ennek használatára még nem került sor, de kipróbálását tervezzük. A szalmatetők madárkártétellel szembeni védelme speciális, felhelyezhető hálóval megoldható. /Természetesen ez vihartól is óvja a héjazatot./

Tudomásunk van arról, hogy a Walesben, a Saint Faggans-i szabadtéri néprajzi múzeumban már sikerrel alkalmazzák.

2. A kémiai védelem - a konzerválás - anyagai és eljárásai

A Magyar Szabványügyi Hivatal által kidolgozott szabványok /a továbbiakban: MSz./ e témakört átfogóan, minden részletében tartalmazzák. A múzeumi konzerválási munka beinditásakor úgy véltük, hogy ezen előírások ránk nézve is kötelező érvényűek, de megfelelő szelekcióval és esetleg továbbjavítással. A válogatást a speciális muzeumi-müemléki elvárások indokolják. A szelekció szempontjait röviden igy összegezhetnénk:- kellő védőhatás abiotikus-biotikus tényezőkkel szemben,- tartós hatásosság és kémiai stabilitás,- minimális kedvezőtlen tulajdonság /elszineződés és korrozivitás/,- a legkisebb humánmérgező tendencia,- viszonylag könnyű kezelhetőség,- gazdaságosság.

Az MSz egyéb előírásai - melyek a behatolás mértékére vonatkoznak :- fedőréteg: nincs mélységi behatolás az anyagfelhordás után,- felületi védelem: az anyag 1 mm-ig jut a faanyag belsejébe,- határréteg védelem: a behatolás nem éri el a lo mm-t,- mélyvédelem: a védőszeroldat lo mm-nél mélyebben jutott be a fába.

Az előbbi két szempontsorozat alapján azt a célt tüztük ki 197o-ben magunk elé, hogy a lehető legtökéletesebb konzerválást