Múzeumi műtárgyvédelem 18., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Farestaurálás - Konzerválás - Janovich István: Faanyagok állagmegóvásának néhány aktuális problémája szabadtéri múzeumi körülmények között

JANOVICH István:

FAANYAGOK ÁLLAGMEGÓVÁSÁNAK NÉHÁNY AKTUÁLIS PROBLÉMÁJA SZABADTÉRI MÚZEUMI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT

I. Az állagmegóvás néhány lényeges alapproblémája

A legagresszivebb emlékmegőrző és bemutató hely az úgynevezett "szabad tér". Akik ez utóbbiban, múzeumi vagy műemléki területen elhelyezett objektumok gondozásával foglalkoznak, ezt bizonnyal mindannyian tapasztalták már. A károkat három fó tényező együttes hatásmechanizmusai eredményezik:

a fizikai, kémiai és biológiai természetűek. Tekintettel arra, hogy működésűkre az egymás melletti, egyidejű jelenlét is jellemző, az imént meghatározott folyamatokat fiziko-kémiai és biokémiai lebontó tendenciák is kisérik. Mindezek annak a természeti törvényszerűségnek egyenes következményei, melyet hétköznapi módon körülbelül igy fogalmazhatnék meg: földünkön kényszerű módon a kiegyenlitődés és az egyensúlyi állapot elérésének irányába tart minden folyamat! Emiatt bármely olyan test, anyag, mely energiafelhasználás révén állt össze bonyolultabb rendszerré, eleve magában hordozza a kötelező nyugalmi állapot eléréséhez szükséges visszatérés, a lebomlás következményeit is!

A tétel a faanyagokra illetve a belőlük készitett múzeumi - műemléki objektumokra is érvényes. Tudomásul kell tehát vennünk, a műtárgyak anyaga is előbb-utóbb óhatatlanul elenyészik. A í folyamatot mai ismereteink szerint leállitani nem tudjuk, de hosz- szabb-rövidebb ideig késleltetni igen. Ez az állagmegóvás feladata.

Előbbiek után nem kétséges, hogy az a kérdésfelvetés, mely szerint vajon egyáltalán szükség van-e a konzerválásra, hiszen számos példa mutatja, hogy a régi kezeletlen épületek milyen hosszú ideig állták az idő, s a környezet okozta ártalmakat, valamint mert e tevékenység egyre inkább költséges többlettevékenysé- get jelent muzeumi-müemléki körülmények között, abszolút laikus természetű! Ahol a kultúra - legyen az egyetemes vagy saját népi eredésü - morzsányi maradékait lehet már csak átmenteni a jövőnek, a módszerek, amennyiben hatékonyak és megfelelnek e sajátos területek speciális elvárásainak, legkorszerűbb változatait kell és szükséges biztosítani. Ez nem képezheti általában az ipari terü159