Múzeumi műtárgyvédelem 17., 1987 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Néprajzi tárgytípusok kialakulásáról és restaurálásáról - K. Csilléry Klára: A komáromi láda és hatása a sárközi "bútorvirágozásra"
"satírozta" az egészet. Ez a sorozatmunka csakis enyves festékkel volt véghezvihető, mivel az percek alatt szárad. Előnyének tartották Komáromban azt is, hogy ily módon kivitelezve, a virágok szépen domborodtak ki az alapon, "olyanok, mint a relif" . 39 Az elkészült láda színtelen lakkot kapott. A nagy ládákat azonban egyenként kellett kifesteni. Túl sok volt velük a munka, hiszen ezek minden látható lapjára minta ki- vántatott, de meg ezek megrendelői az apró rózsákat igényelték. Ilyenből egy nap alatt eggyel lehetett csak elkészülni, ahhoz is nagy igyekezet kellett. A magyar megrendelőknek nemegyszer külön kívánságaik voltak. Németh József elmondta, hogy főként Albertir- sáról (Pest m.) kaptak sok ilyen megrendelői levelet. "Egész négyoldalas levelek jöttek. Leirta, hogy a szélein milyen virágokból legyen összeállítva a girland, hogy a tetején vagy az oldalán is a koszorú nagy legyen, milyen monogram legyen rajta." A 19. század második felében a komáromiak is éltek már a kínálkozó gyári festékkel. A századfordulón a láda peremének pirosra festéséhez fukszint használtak. Olajfestékkel, "olajba" azonban Németh József szerint csakis azokat a "magyar stilben" készült szobaberendezéseket virágozták, melyek az első világháború előtti évtizedekben jöttek divatba, de amelyekhez hasonlót a hagyományos vevőkörük nem igényelt tőlük. A komáromiak mindenképpen igyekeztek eleget tenni vásárlóik elvárásainak és igazodni a vidékenként eltérő Ízléshez. így említik, hogy Szerbiában olyan ládákat kívántak, amelyeken a virágozás nélküli felületek, a tető és az oldalak világosbarna mázolást kaptak, rajta ujjnyi vastag dióbarna "csíkozással". Családi visz- szaemlékezés szerint keményfából, dióból, tölgyből is vállalták vésett, kifestett vagy sötét szinre pácolt ládák készítését a ko- 40 máromi mesterek. Magam ilyennel még nem találkoztam, igy ezek kinézetéről nem tudok szólni. A ládák kulcspajzsa többnyire a 19. század derekán divatba jött, rézlemezből préselt kerek lap volt. A századforduló idején előfordult azonban, főként kisebb példányokon, hosszúkás alakú, fekvő formában felerősített, gyári bádogpajzs. Szerényebb ládákon mindvégig megmaradt a tető kapcsos felerősítése, mig a nagyobba- kon a csipkézett körvonalú, egyedileg kialakított kovácsoltvas 58
