Múzeumi műtárgyvédelem 17., 1987 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Általános és elméleti tárgyú cikkek - Morgós András: A faanyagszilárdítás korszerű módszerei
A továbbiakban a kutatás arra törekedett, hogy hogyan lehet a bejuttatott molekulák méretét minél jobban lecsökkenteni. így pl. epoxigyantás átitatásnál a régebben alkalmazott több száz, esetleg ezres centipoise (cP) viszkozitás értékű kezelőszerek (a viszkozitás a molekulaméret függvénye) helyett 10-50 cP visz kozitásu kezelőszereket állítottak elő, az alkotórészek molekulaméretének csökkentésével. A molekulák méretcsökkentésének alsó elvi határai az un. monomerek, a polimerek legkisebb épitőkövei. Monomerek alkalmazásával érthető el a legjobb behatolás, megfelelő módon alkalmazva az is, hogy az anyag még a fát felépitő sejtfalakba is be hatoljon és ezeket is szilárdítsa. A monomerekkel végzett szilárdításkor, ha a megfelelő körülményeket biztosítani tudjuk - monomer elpárolgását meggátoljuk - akkor a bevitt teljes anyag- mennyiség szilárdításra fordítódik, mert nincs oldószer ami elpárologjon. A monomerrel történő szilárdításnak előnyei mellett hátrányai is vannak, ilyen pl. a polimerizációs reakció véghezvitelének nehézsége, valamint az, hogy a monomerek kis molekulaméretük miatt könnyen párolognak. így ha az átitatás körülményeit nem megfelelően választjuk meg, a bevitt anyag nagy része még a polimerizáció bekövetkezése előtt elpárologhat. Impregná- lási kísérletek alapján megállapították, hogy a fák közül a nyirt és a bükköt a legkönnyebb, mig a fenyőféléket a legnehezebb metilmetakriláttal impregnálni.^ Meg kell még említeni az un. kéregképződés jelenségét, amikor is a mélyre behatolt szilárdító anyag molekulái a könnyű párolgás következtében pl. monomereknél vagy az elpárolgó oldószer által magával ragadott na gyobb szilárdító molekulák a felület közelébe visszavándorolnak és felhalmozódnak, igy ott egy jobban szilárdított, ellenálló kérget alkotnak. Ez mindenképpen gondot okoz, de különösen problematikus a szabadtéri anyag szilárdításakor, mert a hő ingadozás következtében ez a kéreg leválhat. Az optimális szilárditószer jellemzői:- szilárd és kémiailag ellenálló kötést ad,- kis molekulamérete miatt mélyre és egyenletesen hatol be- a szilárdítandó anyag belsejében keményedik ki,- szilárdulásakor nem keletkeznek káros melléktermékek. 214