Múzeumi műtárgyvédelem 17., 1987 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Néprajzi tárgytípusok kialakulásáról és restaurálásáról - Csiszár Teréz: Festett menyasszonyi láda restaurálása
CSISZÁR Terez Festett menyasszonyi láda restaurálása A festett láda mint menyasszonyi kelengyebutor terjedt el. Szinte soha nem került ki ügyes barkácsoló kezéből, mindig hozzáértő mesterember készitette. Ha a férjhezmenő lánynak nem tudtak uj kelengyés ládát csináltatni vagy venni, az édesanyjáét vagy nagyanyjáét kapta meg átalakitva, felujitva. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a napszámos keresete "nyári holnapokban tartás nélkül 21 forint, tartással pedig télen, nyáron a fentebb érdekelt bérnek a fele", nem minden eladó sorban lévő lánynak tudták megvenni a kelengyés bútort.1 A Rippl Rónai Muzeum 82.18.1 leltári számú menyasszonyi ládája Bonnya pusztáról (Külső-Somogy) került gyűjteményünkbe. Dr. Imre Mária a Janus Pannonius Muzeum néprajzos munkatársa gyűjtötte. A láda hossza 114 cm, szélessége 57 cm, magassága 58 cm. Fenyőfából készült, csak a tetőt szegélyező léc tölgy. Átfestett. Alapszíne sötétkék, jobb és baloldali fehér mezőiben klasszicizáló vázában három tulipán, leomló levelekkel. A mezőt kis négyzetekből álló keret fogja közre. Szinei fehér, zöld, sárga, fekete, barna. A láda közepén halványan háromsoros irás látható. Az oldalak fecskefarok csapolással illeszkednek egymáshoz, a lábazat deszkái ugyanígy. Ezeket faszögekkel szögelték a fenékdeszkákhoz. A hátoldalon a lábak merevítő deszkát kaptak. Ezek másodlagos gépi fűrészelésű elemek. Az eredeti faanyagot kézi gyalulás- sal és vonókéssel munkálták meg. A tető szintén festett volt, melyet kovácsoltvas pánttal rögzítettek a ládatesthez. Kulcspajzsa és kulcsa nem volt meg, csak a belső zárszerkezete ép. A láda előlapját alkotó felső deszka megrepedt. A festés a sérülés mentén lepattogzott, lekopott. A mezők közötti irás olvashatatlanságig szennyeződött. A láda teljes felületét ko141
