Múzeumi műtárgyvédelem 16., 1987 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Régészeti jellegű tárgyak restaurálásáról - Kovács Petronella: Egy késői kori egyiptomi múmiakoporsó fedelének restaurálása
alatt egy Udzsat szem és egy, fején felső-egyiptomi koronát viselő kigyóistennő ábrázolás. Tisztítás után a felület alapozáshiányait Paraloid B 72 30%-os acetonos oldatába kevert krétával egészítettem ki.^ Ugyanezzel az anyaggal alapoztam az epoxigyantával készült kiegészítéseket is. A festett felület hiányainak retusálását az összhatás és a megkülönböztethetőség céljából akvarell festékkel, vonalkás technikával végeztem. A fedélrész hátoldalán az illeszkedéseket takaró vöröses színű tapasztás hiányait pótló epoxigyantát, az eredetihez közelálló szinűre festettem meg. Retusá- lás után a koporsófedél festett felületén védőbevonatként - minthogy az eredeti bevonat összetételét nem sikerült megállapítani - Paraloid B 72 2%-os acetonos oldata került alkalmazásra. Jegyzet 1. Komplex publikációját lásd: László Péter-Varga Edith- Kovács Petronella: Izisz pap koporsója, ,A Szépművészeti Muzeum Közleményei 67. (1986.; 2.) sajtó alatt. 2. Az ajándékozásról lásd: A Dunántúli Ev. Reform. Egyházkerület Pápai Főiskolájának Értesítője az 1884-85-ik tanévről, Pápa, 1885. 69. o. 3. A Dunántúli Ev. Reform. Egyházkerület Pápai Főiskolájának Értesítője az 1898-99-ik iskolai évről, Pápa, 1899; ebben A Pápai Ev. Reform. Főiskola Régiségtárának és Történet- Philológiai Múzeumának Katalógusa 5. oldal. Borsos, Gaston Maspero Kairóban adott szakvéleménye alapján ir a koporsóról. 4. Dr. Varga Edith Írásos szakvéleménye alapján. Adattári szám: SzM. 491-14/1981. 5. Ltsz.: A.1., hosszúsága 189 cm, legnagyobb szélessége 50 cm, legnagyobb magassága a fedéllel együtt 67,5 cm, a fedél magassága a fejnél 24 cm, a kézfejnél 15,5 cm, a talprésznél 35,5 cm. A lapos testrész magassága 9-10 cm. 6. A. Lucas: Ancient Egyptian Materials and Industries, London 1962. 439-448.0. 7. Az enyv a famunkáknál a legkorábban és a legszélesebb körben használt ragasztóanyag volt Egyiptomban; kötőanyagként is alkalmazták . 8. A mintákat infravörös spektroszkópiás készülékkel, KBr pasz- tillás technikával (Erdőhalminé Török Klára, Központi Múzeumi Igazgatóság) és energiadiszperziv röntgenanalizissel pásztázó elektronmikroszkóp alatt (dr. Baumann Miklós, Veszprémi Vegyipari Egyetem) vizsgálták. 39
