Múzeumi műtárgyvédelem 16., 1987 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Történeti, ipartörténeti emlékek restaurálásáról - Rumi Attila: "Prágai kis Jézus"-ábrázolású, három dongából álló faragott hordófenék restaurálása
szinűsiti, hogy a tárgy egyházi motívummal diszitett, s hogy a rendnek az 1700-as években faragó műhelye működött Székesfehérváron. Itt és ezidötájt készültek a jelenlegi Fekete Sas Patikamúzeum berendezéséhez tartozó tárgyak, valamint a cisztercita templom (hajdani jezsuita templom) sekrestyéjének faragványai. Név szerint két jezsuita frátert ismerünk - Baumgartner Bernátot és Codelli Józsefet - akikről tudjuk, hogy a patika felszerelésén és a templom berendezésén is dolgoztak. A jezsuita rend megszűnése után (1774) a pálosok, majd a ciszterciták vették át birtokaikat. A hordó készítésének évszáma 1767, jogosan feltételezhető tehát a jezsuita faragóműhelyekből való származtatás, figyelembevéve az előkerülés körülményeit is. A hordót diszitő motívumot Prágai Krisztusnak, illetve Prágai Kisjézusnak nevezik, mert ott található az előképe. Ez az ábrázolás gyakori más egyházi alkotásokon is. Eredetije egy Spanyolországból származó öltöztető szobor, melyet egy gazdag spanyol hölgy hozott magával Prágába, amikor ott telepedett le. A szobrot ünnepélyes alkalmakkor harsány szinekbe öltöztetve, körmeneteken vitték. A gyermek kezében a Földet tartja, másik kezének három felemelt ujjával pedig áldást oszt. A motivum Prágából kiindulva terjedt el Magyarországon. Legközelebbi példaként említhető a székesfehérvári szemináriumi templom jobboldali második mellékoltárán található öltöztető szobor. Az ábrázolás reliefeken is fellelhető. A tanulmányban tárgyalt hordófenék faragását mélyreliefnek nevez hetjük, mivel a diszitést a deszka eredeti magasságát megőrizve bemélyitve készítették el. A faragás igényes, aprólékos munka. Az alak elhelyezése teljesen szimmetrikus, a három dongát figye- lembevéve, tengelye a középső lap geometriai felezőjén fekszik. A kör középpontjából sugárirányban faragott, egyformán ismétlődő sugárdisz hatásosan vezeti a tekintetet a figurára, az ünnepélyes megjelenités és az egyház által kedvelt és alkalmazott di szitás javára. Az évszámot szépen belekomponálták a felületbe, a számok ive-a kör alakú befoglaló formát jól hangsúlyozza. A hordófenék készítésének időpontja és múzeumba kerülése kö zött 196 év, majd restaurálásáig újabb tiz év telt el. A hordó elsődleges funkciójában valószinűleg nem károsodott, később azon 236
