Múzeumi műtárgyvédelem 16., 1987 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Iparművészeti tárgyak restaurálásáról - Kalocsai László: 19. századi térképtartó szekrény restaurálása

1. táblázat: Az esztergált alkatrészek áttekintése E = eredeti,.K = kiegészítés,P = pótlás.

Rekesz

Gomb

bal

jobb

kuposnyak

Meghajtókar törzs fogantyú

1.

P

E

E

P

P

2.

E

E

E

E

P

3 .

E

P

E

E

P

4 .

E

E

E

P

P

5.

E

E

P

P

P

6 .

E

E

E

E

E

7.

E

E

E

E

P

8 .

E

P

E

E

P

9 .

E

E

P

P

P

10.

E

P

E

E

P

11.

P

E

E

K

P

12.

E

P

P

P

P

12.

P

P

P

P

P

gödörkékből következtethetünk erre. A J. regiára jellemző még, hogy az edények lefutása hullámvonalu és sűrűn fordulnak elő ikertagok,^ mely jellemvonás itt is felismerhető. A belső fur- nir fája Acer sp., valószinűleg Acer campestre L. (mezei juhar) Erre az alfajra jellemző, hogy a tracheák mindkét végükön nyitottak, csúcsban végződnek, faluk vékony, csavaros vastagodásokkal és vermes gödörkékkel boritott.5 Megtörtént ezen kivül a hátlap dendrokronológiai vizsgálata is, bár ennek a megfelelő etalonok hiányában előre láthatóan nem volt eredménye. Ezért volna kívánatos, ha a részletes, széleskörű mintavétel és ennek alapján a restaurátori munkát jelentősen elősegítő azonosító mintagyüjtemény mielőbb elkészülhetnek.

A papíranyagon végzett vizsgálatok az összetétel esetleges lignintartalmának, pH-értékének és gramsulyának megállapitására irányultak. Feltárás után mikroszkópos vizsgálattal megbizha- tóan csak három alkotót sikerült kimutatni: len, pamut és gyapjú. Az esetleges lignintartalom kimutatására kétféle reagenssel kezeltem a mintát: 1. Herzberg, 2. Lofton-Merrit. A vizsgálat

141