Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Ágostházi László: Antik és középkori épületmaradványok konzerválása Budapest-Óbudán
ügy hiszem, e néhány történelmi adattal kellően érzékeltettem Óbuda történeti szerepét, gazdasági-társadalmi jelentőségét. Fontos szerepének következménye, hogy igen sok jelentős épillet született ezen a területen az elmúlt évszázadok során, ugyanakkor a viharos történelmi események miatt sajnos ezekből az épületekből csak nagyon kevés maradt meg. Érthető tehát, hogy ezeket hozzáértő, gondos régészeti feltárással és körültekintő épi- tészeti-restauráló munkával igyekszik korunk megőrizni. E megőrző munkával kapcsolatban szeretném hangsúlyozni: a történettudomány régóta ismeri a terület jelentőségét; (a Flórián téren látható katonai fürdő maradványait először 1776-ban azonosították) és igyekszik lehetőségei szerint minél jobban bővíteni ezeket az ismereteket. Ugyanakkor a mai városfejlesztés éppen ezen a területen terjeszkedve, igen sok lehetséges lelőhelyet véglegesen elzár a megismerés elől. Mégis a városfejlődés tette lehetővé az utóbbi években néhány értékes emlék feltárását, illetve megmentését. Képeken nem is lehet igazán bemutatni a konzervált emlékeket, környezetükkel való kapcsolatukat, sem pedig azokat a gondokat, melyeket helyreállításuk felvet. Itt elsősorban a technikai, a gyakorlati kérdésekre gondolok. E kérdéskörrel kapcsolatosan ismét olyan tényekre hivatkozom, melyek ismertek. A magyar műemlékvédelemnek mind a mai napig az egyik legsúlyosabb, állandóan visszatérő gondjai a szabadban lévő emlékek, rommaradványok védelme az időjárás viszontagá- gaival szemben. Hazai szakemberek más európai országokkal együtt irigykedve gondolnak arra, hogy a mediterrán vidékeken a kedvezőbb idájárás miatt mennyivel kevesebb gondot jelent a romépületek védelme. Nálunk rendszerint a csapadékos ősz után olyan 2-3 (néha még több) hónap következik, amikor az állandó hideg helyett gyakran az éjszakai fagyokat a nappali fagymentes órák váltják fel. Sokszor előfordul, hogy 24 óra alatt többször fel- melegszik, majd ismét fagypont alá süllyed a hőmérséklet. Az is veszélyes és káros az épületekre, hogy a napsütéses napokon a romfalak napsütötte része felmelegszik, mig az árnyékban maradt oldala fagyott marad. Érthető, hogy ilyen időjárás mellett 276