Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Wendt, Christine: 18. századi királyi ékszerkészlet restaurálása

nyakú anyacsavarral vannak az aranyozott aljzatra felcsavarva. A leszerelés itt viszonylag egyszerű volt. Mint ahogy a foglalatok külsejéből kivehettük, egy úgyneve­zett szekrényfoglalatról van szó, amely egy keretből és az alá- ja forrasztott talplemezből áll. A fúrások legalkalmasabb helye a talplemezen lévő forrasztó fugáknál lett volna. Az első fúrás­nál nem is okozott semmi problémát a 0,4 mm-es lyukak befurása, sem az oldószer (ebben az esetben kloroform, mert a többi szer kevésbé hatékonynak bizonyult) nyomás alatti befecskendezése és ezzel a foglalat belsejének kiöblítése. A gyantamaradékok teljes feloldása és eltávolítása után al­koholos utánöblitést alkalmaztunk és ezt leszívtuk. A második fúrásnál azonban a fúrásnak ez a módja tévesnek mutatkozott, mert - mint kiderült - igy nem lehetett a tömör ezüstön áthatol­ni. Következésképpen a hátoldalon két másik lyukat fúrtunk. Minthogy a fémvastagságnak ez a szabálytalansága a többi fogla­latnál is előfordult, ez egyebek közt annak bizonyitéka, hogy ezeket nem szerelték, azaz forrasztották, hanem öntötték. Néhány lapos kőnél a kioldandó gyantamennyiség és ezzel együtt a kő és a foglalat alja közti tér feltűnően nagy volt. Ezt csak úgy lehet megmagyarázni, hogy egyrészt a kövek különbö­ző magasságait különböző foglalatmagasságokkal az össznivó meg­jelenési képében ki kellett egyenlíteni, másrészt a kövek gyantá­ba való ágyazásának a gyémántot optikailag meg kellett nagyítania, azaz hogy a kövek alsó éle és a fólia közti távolságnak a fény­törést javítania kellett és ezzel a követ optikailag ki kellett emelnie. A foglalatok alját pótlólag még ezüstfóliával és rész­ben tükörüveggel is borították. Ha egy gyémánt nem volt teljesen fehér, hanem már termé­szettől fogva is sárgás színezetű volt, akkor a masztixhoz por­rátört lapislazuli festéket kevertek hozzá. A természetes ult­ramarinanal színezett alapon a sárga fénytörés fehéren hat. Egy másik jelenség a gyémántnak optikai kiemelése a fogla­lat aljának ugyancsak gyantával kötött elefántcsontszénnel va­ló részleges boritása. Itt csak a közép kapott fekete boritást, úgyhogy az ezüstfóliának erősen visszatükröző része látható és igy a kő optikailag nyer magasságban. 252

Next

/
Oldalképek
Tartalom