Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Skvaril, Lubomir - Johanidesová, Magdaléna: A gótikus pieta restaurálása a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum gyűjteményéből
összeragasztottuk és hársfarészekkel toldottuk ki. A köpenyt és palástot Márián, Krisztus lábainál a kapcsokat, Mária balkezének hüvelykujját és a talapzatot ugyancsak kijavítottuk. A szoborcsoport összeállítása után tovább dolgoztunk a szegélyen lévő krétaréteg eltávolításán. Az alapos tisztítás után lehetővé vált két ismétlődő jelenetet - a villásfarku sárkányt és az ivadékait saját vérével etető pelikánt - láthatóvá tenni. A krétarétegen az aranyozás nyomai töredékesen megmaradtak. Ezután tértünk rá a szoborcsoport krétázására és a retusálás előkészítésére. Eleinte mérlegeltük, hogy a szegélyek hiányzó részeit a plaszticitás rekonstruálásával pótolni lehetne, de mivel ehhez megbízható támaszték nem állt rendelkezésünkre, a részrekonstrukció módszere mellett döntöttünk. Kiérlelt megfontolás után a pontrestaurálás módszerét választottuk, különböző nagyságú pontokkal. A retusálás legnagyobb részét vizfesték- kel végeztük, a szegélyek kivételével, ahol a vizfestéket aranyporfestékkel helyettesitettük. Ebben az esetben arra törekedtünk, hogy a szimptomatikus restaurálással a szegélyek eredeti ábrázolás-esztétikai megoldásait mutassuk be. A retusálás a trónusnál és a talapzatnál kezdődött és ez stabilizálta a szoborcsoportot. Mária palástján a retusálás nem volt olyan intenzív, mint a trónon, mivel az eredeti szinességből nem sok maradt fenn. A ruházat krétában maradt. Krisztus szemfedője feltárt szinességében maradt meg. Retusálásra csak Mária palástjának szegélyei és a köpeny kerültek. A testszin a szoborcsoportnál abban az állapotban maradt, ahogy találtuk, néhány zavaró momentum kivételével, melyeknél a testszin megszakadt felületeit összekötöttük. Mi olyan rendszer mellett döntöttünk, amely demonstrálja azt a törekvésünket, hogy a szoborcsoportot olyan komplexen mutassuk be, amennyire csak lehetséges és hogy a felületeken törés ne keletkezzék. A restaurálás e muzeális módszere melletti döntésünk a mű kifejező értékének Kiemeléséhez vezetett és e stilusértékek a művet muzeális intézményben való bemutatásra predesztinálják. 212
