Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

De Keijzer, Matthijs: Festékkeresztmetszetek készítése és vizsgálata Huszár Vilmos festményeire alkalmazva

a minta tetejére. Amikor a beágyazó anyagot a tetejére öntjük, a minta gyakran elúszik és légbuborékok is keletkezhetnek a minta alatt; egy tű segítségével a mintákat a helyükre mozdít­hatjuk és a légbuborékokat is eltávolíthatjuk. Amikor a mintát beágyazó blokk megszilárdult, köszörűgépen csiszoljuk 1000-1200-as szilikon karbid papir alkalmazásával. Hűtő- és kenőanyagként vizet használunk, de erősen enyves fes­tékekhez (pl. falfestmények) kerozin vagy etilalkohol használ­ható. A blokkot a minta fölötti szintig lecsiszoljuk, majd gon­dosan csiszoljuk. A csiszolás timfölddel is végezhető, de ez esetben a festékminta lágyabb részei kicsiszolódnak. A műanyag blokk 1000-es vagy 1200-as szilikon karbid papirral való nedves csiszolása után a 4000-es minőség alkalmazása elegendő a zavaró karcolások elsimításához. Mikroszkóp vizsgálat és dokumentáció Mivel a festékrétegek vastagsága 1yU-tól néhány tized mm-ig változik, a keresztmetszetet Leitz Orthoplan-Pol kutató mik­roszkóppal, 200x - 400x nagyításban vizsgáljuk. A keresztmet­szetben a rétegek a felhoráds sorrendjében mutatkoznak, az ala­pozástól a lakkozásig. A mintáról a mikroszkóp jobb képet ad, ha első lépésként fehér plaszticinnel a blokkot a mikroszkóp tárgyasztalával párhuzamosan nyomjuk. A keresztmetszet rajza, leirása és szines diafelvétele alkotja a dokumentációt, amely a jó értelmezéssel együtt lehetővé teszi a gyors vizsgálatot és összehasonlítást. A rétegvastagságot optikai mikrométerrel, ^u-ban mérjük. A színezés! eljárás alkalmazása keresztmetszeteken és vé­kony cslszolatokon Ehhez az eljáráshoz a festékminta egy részét Technovit 7100-ba ágyazzuk katalizátorral együtt. Ez a gyanta 250°C-ra he­vítve nem olvad meg. Kb. 20^u vékony csiszolatokat alkalmazunk, hogy megkülönböztessük az olajos és gyantás anyagokat, fehér­jéket és mézgákat. Első lépésként a minta vékony szeletét fo­kozatosan 240°C-ra melegítjük. 180°C-on az olajok és a gyanták megbámulnák, a cukrok és fehérjék nem. Annak meghatározására, hogy a festékréteg tartalmaz-e fehérjét, egy csepp Amidoblack-ot 157

Next

/
Oldalképek
Tartalom