Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Arteni, Stefan: A művész, a restaurátor és a kortárs festészet fennmaradásának kérdése

egyáltalán nem is létezik. E megjegyzés után forditsuk figyel­münket a következő pontokra, melyek dolgozatunk speciális témá­jával foglalkoznak. A kommersz művészi piac kiszélesedése, a művészet lekicsinyí­tése, az a tény, hogy gazdaságilag lehetetlen a megélhetést a művészetből biztosítani, a művészet olyan, mint egy kommersz el­dobandó dolog, ezek mind olyan tényezők, melyek természetesen átcsúsznak magába a művészi alkotásba is. De e függőség ellenére, a festmény lehetővé teszi, hogy önmagában tekintsük, hogy össze­hasonlítsuk más festményekkel, hogy tanulmányozzák a lehetséges átváltozások szempontjából, és igy tovább. Ez a dolog, a festé­szet, megformázott anyag. Az embernek különösen szüksége van az örökkévalóságra. "Amint megszabadult a gondoktól és félelmektől", Írja Goethe , "a félisten, békében alkotó keresi azt az anyagot, melybe bele- viheti a lelkét." Az anyagnak mind technikai, mind pedig eszté­tikai fontossága van. És ez nem teszi-e máris világossá, hogy az aistheton-ban, a jövőjében különösen, ott vannak a megoldások a megőrzésére, melyek különbözőek aszerint, hogy technikaiak vagy esztétikaiak? Végezetül hajlamosak vagyunk következtetni az egymásrahatá- sokra: párhuzam a festési technika és esztétikai fogalom között valóban létezik, de mint ilyet mindkét oldalon le kell irni a jellemző tényezőket, valamint egymás közötti lényeges összefüggé­seiket. A közeljövőben mélyebben foglalkozzunk ezekkel a témák­kal, keressünk további tanulmányokat arra, hogy a művészi szándék egységét hogyan kell és lehet összefüggésben tartani egy ésszerű eljárással és átfogóan tanulmányozzuk, hogyan lehet a műszaki fur­csaságokat is alkalomadtán megoldani. 154

Next

/
Oldalképek
Tartalom