Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Sandner, Ingo: Restaurátorművész vagy restaurátormérnök?
t lag őszintén cselekvő restaurátorok majdnem mindig kicsit besegítettek vagy beavatkoztak, ha az esztétikai összbenyomás túlságosan zavaró volt. Ahol ez nem történt meg (elég ilyen "leko- pasztott" és az egyensúlyból kibillentett műtárgy van), ott közelebb állunk a mérnök-technikai teljesitményhez, mint a műtárgy tényleges megóvásához. Az önmagában elgondolt mentési tevékenység többet torzit, mint ahogy visszavezet az eredetihez. Egy restaurátor, akinek sohasem volt része a művészi munka élményében, ugyanabban a helyzetben van, mint egy testileg edzett akrobata, akinek át kell vennie egy táncos szerepét. Ezzel eljutottunk kérdésünk kiindulási pontjához. Minden pro és kontra mellett, a restaurátori munka a műtárgyon művészileg gyakorlott szakembert kiván és a művészet- illetve természettudósokkal való mindennemű együttműködés mellett nem lehet ezt csupán mérnöki-műszaki munkának tekinteni. Csak remélhetjük, hogy a restaurátori szakma szükséges technizálása és tudományositása nem vezet majd a műtárgy iránti művészi érzék elvesztéséhez. Milyen kárt okoznak azok az orvosok, akik a terápiánál elfelejtkeznek az emberről! Bármennyire is hangsúlyozzuk a művészi érzéket és annak szubjektivitását - legyen ez egyfajta merészség - ezt már a képzés során is, amennyire lehet tereljük az objektivitás irányába - de, és ezt végezetül szeretném megjegyezni - ez az egyetlen útja annak, hogy műtárgyainkkal úgy bánjunk, ahogy azok megérdemlik. 113
