Múzeumi műtárgyvédelem 14., 1985 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Alex, Eveline - Kroll, Renate: Műtárgyak csomagolási és szállítási problémáiról
A főveszélyta képek számára a páratartalom csökkenése jelentette. A ládában lévő réteg-fóliának ellenállóbbnak kellett volna lennie. Mivel a páratartalom az uralkodó hőmérséklettől függ, a nedvességcsere lekötése - a belső tér és a külső tér között - megfelelő hőszigetelés nélkül céltalannak tűnt. Főleg Európában az alacsony hőmérséklet miatt történt mindez, ugyanis a láda belsejében a hirtelen csökkent hőmérséklet, amit a láda szerkezete csak elősegített, akárcsak a fémfólia jó hővezetőképessége. A ládák belsejében a levegő veszített a nedvességéből, amely a ládában kondenzvizként csapódott le a leghidegebb tárgyakon, az alufólián és a képek rozsdamentes acélkeretén. Ezt a folyamatot gyorsította a gyakran túl nagy távolságban lévő tető- csavarozások, amelyek lehetővé tették a megengedhetetlen széles rések képződését a láda és a teteje között és ezzel a belső- és külső levegő közvetlen cseréjét. A bevonatlan farészek a ládán - tartólécek, keresztlécek és paletták - a nedvesség egy részét felszívták, akárcsak a képek hátulsó részei. Ez némely helyen olyan nedvességkoncentrációhoz vezetett, hogy hatására penészgomba képződött. A hiányzó hőszigetelés miatt még a rövid Lipcsébe való szállítás közben is, az ismét száraz, fertőtlenített ládákban 8 órán belül zárt járművekben, lefedve és 15°C-os hőmérsékletnél, újból három esetben fordult elő penészgomba képződés. Azért, hogy megakadályozzuk a penészgomba képződését a visszaszállításkor is javitani kellett a csomagolás-technikáján. Modellként szolgáltak az NKD-ban kifejlesztett, festmények külföldre való szállításánál használt ládák. Ezeket már évek óta kipróbálták, használták és beváltak. Egy duplafalu keretes ládáról van szó, amelynél a külső és a belső zárófa rétegnél egy hőcsillapitó polisztirol habanyagréteg található, valamint egy nedvességet és hőt gátló speciális többrétegű fólia alumínium- rétegezett üvegszálas anyag, amely a külső falon került elhelyezésre. Ennek mintájára változtattak a Japánból ideszállitás- kor használt ládákon, igen célszerű belső felépítésük tiszteletben tartásával. A kék rothadástól megtámadt fadarabokat azonban ki kellett cserélni. Az egyszerű keret faládát átépítették duplafalu keretládának, igy a régi ládafal lett a belső fal. Belső oldaláról eltávolitották az alurétegezett papirt. Minden 73