Múzeumi műtárgyvédelem 14., 1985 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Felhősi István - Král Éva: A balácapusztai udvari falfestmények restaurálása
FELHÖSI, ISTVÁN - KRÁL, ÉVA A BALÁCA PUSZTAI UDVARI FALFESTMÉNYEK RESTAURÁLÁSA A falkép töredékek felszedésénél egy olyan módszert választottunk, hogy fokozzuk a későbbi rekonstrukció hitelességét, biztonságát. A többrétegű falat a hátoldalától lebontottuk addig a vakolatrétegig, ami már a simitó réteget, illetve a festett vakolatréteget hordozta. Ezeket a korabeli falazásnál alapozásként használt rétegeket könnyen lebontottuk, mivel a bennük elkorhadt növényi maradványok miatt porózusabbak voltak. A falképet hordozó réteg szilárd kötésű, és ezért könnyen kezelhető volt. Erre a megtisztított vakolategyüttes hátoldalára gézt ragasztottunk. Arra törekedtünk, hogy minél nagyobb felületet nyerjünk, de a leragasztott felület még könnyen mozgatható legyen. Ragasztó anyagként Plextol B 500 vizes diszperziót használtunk. Ez jó anyagnak bizonyult, rugalmas maradt a kötés után is. Ezzel a amódszerrel a legkisebb darabot is sikerült a helyén tartanunk. A töredékeket számokkal láttuk el, és helyzetükről pontos helyszinrajzot készítettünk. A ragasztóanyag száradása után 1-2 órával, már kiemelhettük a vakolat együtteseket, és tepsi formájú ládákba csomagoltuk. A falképtöredékek kb. 1700 éven keresztül feküdtek a föld a- latt. Ezalatt az idő alatt jelentős károsodások érték. A legjelentősebb károsodás: a falkép egész felületén szétszórtan megtalálható szürkés vizkőre emlékeztető képződmény. Szabó Zoltán vegyészmérnök megállapitása szerint: ezt az elváltozást a talajvíz okozta, ami a falkép felületén lévő mész calciumot, hid- rogéncarbonát formájában kioldotta, és kalcit kristályokat hagyott hátra, ez jóval keményebb a fal anyagánál. Ezért eltávolítása nem volt lehetséges. Mechanikusan eltávolíthatatlan, az erősebb savak sem oldják, annál inkább roncsolódna az ilyen beavatkozásnak kitett környező felület. 157
