Múzeumi műtárgyvédelem 14., 1985 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Palágyi Sylvia: A balácai villa főépületében talált festmények
PA LÁGY I, SYLVIA A BALÁCAI VILLA FŐÉPÜLETÉBEN TALÁLT FESTMÉNYEK Az egykori Pannónia egyik legrangosabb villagazdaságát mozaikjai és falfestményei tették a szakemberek és az érdeklődők számára általánosan ismertté. Kivitelük, művészi és tematikus megoldásuk miatt Magyarország legbecsesebb római emlékei közé sorolhatók. A balácai villagazdaság feltárásának és feldolgozásának történetét tekintve, ezzel a két leletcsoporttal foglalkoztak a legtöbbet . 1904-ben az eke fal- és falfestménytöredékeket fordított ki. A villagazdaság nem várt eredményeket hozó ásatását tehát a falfestmények előkerülése indította el. Az akkori ásatási technikát figyelembe véve egy-egy objektumnak a feltárását elsősorban az alaprajzi meghatározás jelentette, értékét pedig, a mindennapi szóhasználatnak megfelelően, a valóban értékes tárgyak. Nem szükséges külön magyarázni, hogy az első ásatási periódus 1906-1926-ig tartó szakaszában egy jól megfigyelt lelőhelyű és meghatározott kerámiatöredék vagy egy- egy szines mozaikpadló jelentett-e nagyobb értéket? A csak az alaprajzi meghatározásra való törekvés mellett nem fordítottak figyelmet a rétegtani megfigyelésekre. Ezen a ponton ismét visszajutottunk a falfestményekhez, amelyek elsőszámú keltező darabokká léptek elő, még akkor is, ha megítélésükben a kutatók nem értettek teljesen egyet. A környező római provinciák emlékanyaga, az itáliai - különösen a pompeji falfestményanyag - jó összevetésre adott alkalmat. A kor színvonalának megfelelő ásatás "viszonylagos" előnyeit az 1976-tal meginduló uj szakaszban élvezhettük. A század elején megtalált falak másik oldalán meghagyott föld, vagy szilárdnak 151
