Múzeumi műtárgyvédelem 14., 1985 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Bachmann Zoltán: A pécsi késő római emlékek védőépületeinek tervezése

BACHMANN, ZOLTÁN

A PÉCSI KÉSŐ RÓMAI EMLÉKEK VÉDŐ ÉPÜL ÉTÉINEK TERVEZÉSE

A feladatcsoportok, melyek a műemlékek védelmének építészeti megoldásaival kapcsolatos, a következők:- Olyan védőépületeket kell terveznünk, amelyek tisztelik, vagy legalább is kevéssé zavarják a különféle korok kultúrtörténeti, építészettörténeti emlékeit őrző Szent István és Dóm teret. Mindezt úgy, hogy a magyar kultúra egyik legszínesebb építészeti együttese könnyen tárulhasson fel a sétáló pécsi polgár vagy vendég előtt és ne maradjon az Útikalauzok lapjai közt rejtőző kuriózum.- Érzékelhetővé kell tenni, hogy a jelenlegi földalatti világ valamikor a napszinten helyezkedett el. Tehát ne a római katakombák földalattiságát sugallja a látvány, hanem sejtesse a valamikori római temető ligetes világát, amelyet a felejtő és az épitkező utókor embere feltöltött földdel, várat, díszteret épitett föléje, köveit széthurcolta, hogy éppen várfal, templom legyen belőle.

A védelem koncepciója a mauzóleum, a II. számú "Korsós" sirkam- ra, cella trichora, I. számú Péter-Pál "sirkamra" esetében szellemében azonos, de a konkrét megvalósítás geometriai, geológiai, topográfiai viszonyuk miatt különböző.

A földfeltöltés a székesegyháztól délfelé haladva vastagodott, növekedett.

Ez a tény jól látható a mauzóleum bemutatása esetében. Célunk szerint az, ami valamikor a római kori napszinten volt, az legyen most is a külső napszint része, ami a római korban az elhunyt előkelőségek és polgárok földalatti sirkamrájának világa volt, az a ma kiváncsi látogatójának számára is a föld alatt legyen látható. A mai és a római külső térszint közötti mélység133