Múzeumi műtárgyvédelem 14., 1985 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Pintér Attila - Radukov, Angel: A pécsi festett ókeresztény sírkamrák restaurálásának problematikája
védőépületnek szinte hasonmása. Ennek ellenéire a régit teljesen lebontotta, s helyette ugyanott másikat épitett fel. Az uj szigetelőfalak is - az előzőhöz hasonlóan - kb. 20 cm távolságra vannak a sirkamra körül. Az uj védőépület feltétlenül előnye az volt, hogy a nedvesség elleni szigetelés hatékonyabb volt. Az előzőhöz viszonyítva a legnagyobb különbség a szellőztetés rendszerében fedezhető fel. Mig ott a kamra levegője csak kevéssé "ventillálódhatott", addig itt a cirkuláció a sirkamra belső terében valósult meg. Möller célja az volt, hogy a műemlék maga teljesen szárazzá váljék. A téli és a tavaszi hónapokban - lévén hogy a beáramló levegő hőmérséklete és abszolút páratartalma alacsony volt - látszatra e megoldással nem volt semmi gond. Nyáron és a melegebb időszakokban viszont a magasabb abszolút páratartalmu levegőből nedvesség csapódott ki a falakon. Möller minden jószándéka ellenére a sirkamra fennmaradását - a kamrán keresztül történő cirkuláció révén - a külső légtér változásainak függvényévé tette. A történeti rész teljessége kedvéért a dolgokhoz hozzá kell tenni még azt is, hogy az 1913-as helyreállítás után előkerült II. számú festett sirkamra és az úgynevezett cella trichora megóvása esetében is a Möller-féle koncepció szolgált mintaképül. A hetvenes évek közepére a sirkamrák állapota kezdett egyre ag- gasztóbbá válni. Nyilvánvaló volt, hogy a falképek érdekében újra tenni kell valamit. A dolgoknak bár lendületet adott, hogy 1976-ban újabb sirkamra, egy ókeresztény mauzóleum került elő, mégis a helyreállítás koncepciójának végső arculata csak 1980- ban rajzolódott ki. Felhasználva elődeink eredményeit és a külföldi szakértők tapasztalatait, vizsgálat alá vetettük a károsító folyamatok teljes hatásmechanizmusát. A védőépület szükségességéhez nem fért kétség. Ennél a környező talajtól való teljes izoláció elérése a cél. Nyilvánvaló volt az is, hogy a belső klímaviszonyokat nem lehet a külső légtér állandóan változó légállapotának függvényévé tenni. E probléma megoldása máshol keresendő. Ha visszagondoltunk a környezettől elzárt, feltárás előtti "nyugalmi" állapotra, vagy arra a párolgással és páralecsapódással kapcsolatos, általunk már korábban említett esetre, amikor a felü129