Múzeumi műtárgyvédelem 14., 1985 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Rehbaum, Ditrich: Kémiai pigmentváltozások és ezek figyelembevétele a falfestészeti és építészeti vizsgálatoknál
A szintónus változása különösen a szlnespigmentek kikeverésénél problematikus, mivel a fellépő szinértékek az eredeti tónustól eltérnek. Amennyiben a szinréteget nem az ólomfehér és ennek el- szürkülésekor vizsgálják, a meglévő szinértékről hamis képet kap a restaurátor. Az érzékeny rézpigmentek, mint rézrozsda, schweinfurti zöld, vagy brémai kék, szulfidbehatásra szintén jelentősen sötétedhetnek feketeréz/II/-szulfidők képződése miatt. Különösen érzékenyen reagálnak az ezüstbevonatok kénhidrogénre. A hatás részben a lapocskákkal történő ezüstözésből és az ipar- művészeti, valamint a használati tárgyak ezüstjeiből ismert. A fémlapos bevonatoknál a szulfidképződés olyan mértékű, hogy az ezüst már nem ismerhető fel. Ebben az esetben már csak az analitikai bizonyitás segit. Az aranyozások is jelentősen patinásodhatnak kénhidrogén hatására. Példa erre a berlini Dóm, ahol az aranyozások vörössé váltak, úgy hogy feltételezhető egy újbóli bevonat (zománcozás). Azonban a vörös bevonat igen könnyen lejön, komplexképekre esik és ez ellentmond egy szándékos bevonat feltételezésének. Fényhatás A napfény, jelentős mennyiségű ibolyántúli sugárzása miatt, amely energiában gazdag, különösen a szerves pigmenteken idéz elő változásokat a kémiai szerkezetben, amely legtöbbször együttjár a szintónusok kifakulásával. Bizonyos pigmentek fényérzékenysége többnyire ismert volt a festők körében, és ezért az ilyen pigmenteket, ha mód volt rá, művészileg igényes munkáknál elkerülték. Egyes szintónusok hiánya miatt azonban az organikus pigmentek használata gyakran elkerülhetetlen volt. Az ilyen részek kifakulása hosszú idő után gyakran annyira előrehaladott, hogy az eredeti szintónust már csak azokon a helyeken lehet felismerni, ahová a fény nem hatolt be. így a falfestmények mély pórusaiban vagy eltakart részeiben a pigmenteket még változatlan mivoltukban meg lehet találni és azonosítani. A szervetlen pigmentek közül a cinóber a legérzékenyebb a fénynyel szemben. Különösen, ha vizes kötőanyagokban került felhasználásra, mint ez a falfestészetben gyakran előfordul, a felületet 108
