Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Szabó Zsuzsa - Szabó István Mihály: Mikroorganizmusok részvételének igazolása a corvinák pergamen anyagának biodeteriorációjában
latait mutató, de a valóságban vöröses, barnás- illetve téglavörös mozaikosság, mely sajátos és nagyon jellemző módon a betűk körüli,illetve közötti teret elkerüli, sőt a betűsorok mentén mintegy szintelen szegélyt hagy ki, többé-kevésbé szabályosan követve a betűk kontúrvonalati. Alaposabb vizsgálat után megállapíthattuk, hogy e mozaikosság heterogén, foltszerű mikrobiális telepmegoszlásra vezethető vissza, mig esetenként egyes oldalakon korkörös szerkezetű, magános, nagyobb kolóniákat is észlelhettünk. Áttanulmányozva mintegy 14 kötetet, ilyen tipusu elszi- neződést és az ezzel együttjáró pergamendeteriorációt, anyagbontást, a Cod. Ital. 1., továbbá a Cod. Lat. 1., 5., 17. és 19. esetében mutathattunk ki. A vörös színanyagot termelő mikroba kitenyésztése Mivel e vörös telepek általános morfológiai szerkezete a részben körkörös növekedést is mutató aktinomicetákra emlékeztetett, ezért a megtámadott felületekről egyrészt steril száraz tampon segítségével nyert, másrészt a pergamenfoszlányokból közvetlenül felvett anyagot "nutrient" agarra és Sabouraud-maltóz agarra szélesztettük, majd 28 C°-on 6-12 nap inkubáció után a kicsirázott telepeket vizsgáltuk. A pergamen lapok vörös telepeinek nagy része azonban teljesen élettelennek bizonyult. Véleményünk szerint növekedésük évekkel vagy évtizedekkel korábban történhetett, esetleg évszázados távlatban, ami alatt mind a vegetativ sejtek, mind a konidiumok elpusztulhattak. Mint ismeretes, az ilyen mikrobák túlélése fajonként rendkivül változó és néhány hónaptól évezredekig terjedhet. A pergamen lapokon elhalt kolóniák korát pedig még becsülni sem tudjuk. Munkánkat végül mégis siker jutalmazta, minthogy a Cod. Ital 1. oldalairól összesen három olyan törzset is izolálhattunk, melyek segítségével a Koch-féle kritériumoknak megfelelően a biodeterlogén szervezetet megítélésünk szerint kifogástalanul azonosíthattuk. A károsodást előidéző mikroba rendszertani azonosítása Az első feladat és kivánt kritérium a károsodott felületről a feltételezett deteriogén mikroba kitenyésztése volt. Az 11/8, 11/9 és 11/10 jelzésű törzseink a nocardioformokra is emlékeztető atipusos Streptomyces-nek bizonyultak, amennyiben glicerin- aszparagin agaron szubsztrátmicéliumuk gyorsan fragmentálódott-88-
