Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Beöthyné Kozocsa Ildikó: Új kísérletek a pergamen kéziratok restaurálására

tóval, pergamenenyvvel, vagy zselatinnal történő átragasztás. Hibáit és erényeit már a legelső restaurátor konferencián, 1898-ban St. Gallenben is emlegették: egyetlen vastagság, zsírosság, légbuborékok keletkezése a felragasztás után, nehéz beszerezhetőség és feldolgozás. De: jó átlátszóság, erősség, a- nyagazonosság, tartósság. Ma több műhelyben szívesebben használják a szintetikus kollagént(skót eredetű), amelyet csőformára készítenek és ennélfogva hátránya, hogy csak kb. 10 cm keskeny csikókban lehet használni. Tehénbőr kollagénjéből, vizből, glicerinből, karboxi-metil-cellulózból kevés zsir hozzáadásával készül. Kasirozásra használják még a halak uszóhólyagját (kissé sárgás), a meg nem született bárány bőrét. Ezen anyagokhoz meglehetősen nehéz hozzájutni, különösen Magyarországon, ahol sajnos kifejezetten könyvrestaurálási célokra semmilyen segédanyagot nem gyártanak. Kb. a múlt század második felétől alkalmazták a pauszpapirt, amely azonban néhány év múlva barna és törékeny lett a savassága miatt. Évtizedeken át használták és néhol még ma is alkalmazzák (pl. Franciaországban) a hernyóselymet kasirozásra. Zselatinnal vagy keményítővel ragasztják fel. Átlátszósága kitűnő, de a pergamen elveszti eredeti jellegét, tapintása érdes lesz. A selyem idővel szálasodik, törékennyé válik és tapad rá a por. A japán-papir is használatos - elsősorban tintamarásos pergamen - kasirozására, de átlátszósága nem megfelelő, a pergamen felületén zavaróan hat. Uj anyag és sokkal átlátszóbb a japán-papir mintájára készült amerikai eredetű "nylonjapán" poliamid, amely hagyományos és szintetikus ragasztókkal is felvihető.

3. Erősítés átitatással: legrégibb eljárás a pergamenhulladékból készített pergamenenyv, töményebben ragasztásra is alkalmas. A meggyengült pergamenre porlasztással vagy ecseteléssel hordják fel. Ma is jó eredménnyel használják a restaurátorok, miniaturákra azonban nem tanácsos felvinni, mert foltosodást okozhat. Az un. dokumentumlakkot vagy zaponlakkot a múlt század vége felé kezdték nagy lelkesedéssel használni törékeny dokumentumok erősítésére. (Nitrocellulóz és dinitrocellulóz aceton- ban illetve alkohol-éter keverékében oldva.) Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert idővel megbámult és megkeménye-77-