Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Beöthyné Kozocsa Ildikó: Új kísérletek a pergamen kéziratok restaurálására

BEÖTHYNÉ KOZOCSA ILDIKÓ : ÚJ KÍSÉRLETEK A PERGAMEN KÉZIRATOK RESTAURÁLÁSÁRA A pergamen kéziratok restaurálási lehetőségeinek szerteágazó területéről most csak egy témakört emelek ki: a biológiai hatá­sok következtében károsodást szenvedett kéziratok folytonossági hiányainak kiegészitését és a meggyengült eredeti részek megerő- sitését célul tűző módszerek áttekintésével, kritikájával, to­vábbfejlesztésük néhány lehetőségével foglalkozom, végül pedig egy uj eljárással folytatott kísérletek eddig elért eredményeit ismertetem. Köztudott, hogy a restaurátoroknak a pergamen kéziratok, ok­levelek restaurálásánál nem a fizikai sérülések rendbehozatala okozza a legnagyobb problémákat (szakadások megjavítása, kivá­gott, csonka részek kiegészítése stb.) , hanem a penészgombák, baktériumok okozta súlyos károsodások helyrehozatala, kisebb mértékben pedig a rovarrágások restaurálása. Nem kivánok itt most foglalkozni az ilyen kéziratok fertőtlenítésének, tisztí­tásának, sem a tinták és festékek rögzítésének ugyancsak fontos problémakörével. Megjegyzem azonban, hogy ezen műveletek meg­előzik a kiegészítést és megerősítést. A biológiai kártevők okozta károsodások A pergamen nedvesség hatására megduzzad, megnyúlik, hosszabb idő múlva elszaporodnak felületén a penészgombák, amelyek élet­jelenségeik folyamán savasabbá teszik az eredetileg kissé lúgos pergament. A szennyezett levegőből a pergamen felszívja a kén­dioxidot, amely a nedvességgel együtt kénsavat alkotva erősiti a savas pusztulást. A kollagén rostok degradációja felgyorsul, a színezékek, tinták halványulnak, kötőanyaguk leépül. A per­gament a penészgombák által termelt pigmensek megszinezik, a fajra jellemző foltokat okozva a felületen. A pergamen elvéko­nyodik a megtámadott részeken, bolyhossá válik, gyengül, szakad,-75-

Next

/
Oldalképek
Tartalom