Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Báthy Géza: A berettyóújfalu-herpályi neolitikus kemence "in situ" felvétele és rekonstrukciója

tan felismerhető 2-3 ujratapasztás, esetenként 1-2 cm-es vastagsággal. A kemence bal hátsó sarkán egy korábbi tapasztásból származó dupla szarvacskás formát találtunk. Az újabb rátapasz- táskor 2-3 cm-el magasabban ugyanígy mintázták a korábbi felületre az újabb réteg szarvacskás diszitését. Ezt az ásatásnál félretett legfelső szarvformát a helyreállitás során helyére ragasztottuk. Ez pontos törésfelülettel illeszkedik a korábbi tapasztásnál készült szarvacskás felületre.

Miközben a kemence beszakadt törmelékét fokozatosan kibontottuk, gondoskodnunk kellett arról, hogy az épen maradt oldalfalak be ne omoljanak. Ezért sebészeti rögzitősinekből ives tartószerkezetet készítettünk. Ez egyrészt a kemence belső falához simulva védte azt a beszakadástól, másrészt tartóalapja lett a kemence beszakadt teteje és oldala rekonstrukciójának. Az egymástól kb. 30 cm-re párhuzamosan behelyezett tartósineket 5 mm

0-jű kemény aluminiumhuzalokkal erősítettük meg. A két tartóivet újabb sindarabokkal átlós irányban is megerősítettük és rögzítettük. Egy sűrűluku aluminiumhuzal-háló segítségével alakítottuk ki azt a végleges fémháló-boltozatot, aminek feladata a rekonstrukció során a kemence tetejének biztonságos megtartása.

A megmaradt kemenceboltozat belső oldalához simuló sineket gipsszel is a belső falhoz kötöttük. Az egyes sinek közötti belső falfelületeket érintetlenül hagytuk. Ily módon 10 cm-nyi felgipszelt sin-sávok és 20 cm. széles eredeti belső felületek váltakoznak, utóbbiak érintetlen állapotban tanulmányozhatóak.

A boltozat rekonstrukciója előtt megtisztítottuk és kiporszívóztuk az összes belső felületet••Többször megismételve higi- tott Akrilánt porlasztottunk a belső kemencefalra, a kemencefenék tapasztására és az elválasztó gerincre.

A nagyobb beépítendő eredeti töredékek átitatására aceton- nal higitott Celloxin lakkot használtunk. Az összeillő töredékeket higitás nélküli lakkal sikerült egymáshoz ragasztani. Ahol ragasztás után további statikai erősítés volt szükséges ott kiegészítő tömitőmasszát alkalmaztunk. Ezt úgy készítettük el, hogy a kissé higitott lakkba 1-3 mm szemcsenagyságu, a bontásból szitált anyagot szórtunk. A hig habarcs konzisztenciában használt anyag a korábbi impregnálólakkba némileg beoldódva kellő-38-