Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Szlabey Györgyi: Régi bőrkötésű könyvek károsító tényezőinek vizsgálata

A könyvkötő kezéhez érkező bőr tulajdonsága, szilárdsága,

4

többféle tényezőn múlik. A bőr szakitószilárdságát úgy határozzák meg, hogy megmérik azt a húzóerőt, amely egy szabványos méretű bőrdarab elszakitásához szükséges és ebből kiszámítják az 1 mm keresztmetszetre jutó erőt.

A bőr hosszú élettartamát, tartósságát szerkezeti felépítésének köszönheti, de függ az állat származásától, fajtájától, a levágás időpontjától éppen úgy, mint életkorától, nedvesség- és zsírtartalmától, valamint a cserzés, kikészítés és festés minőségétől.

Ahhoz, hogy végig lehessen vezetni, mi minden hat a bőrre, ismernünk kell a bőr szerkezeti felépítését. A bőr - vagyis az állat testének külső "takarója" - védelmet nyújt a fény, hő, kémiai, bakteriológiai hatásokkal szemben, fontos szerepe van a test hőszabályozásában és anyagcseréjében, tehát összekötő kapocs a külvilág és a belső környezet között. Ennek megfelelően a bőr három rétegből, a külső, a középső és a belső rétegből épül fel.

l.ábra: Borjuoőr metszete

A külső réteg a gyapjú, illetve az állati szőrzet, amely főként keratinból áll. A belső a hájas réteg, laza szerkezetű, zsirból, véredényekből és faggyumirigyekből tevődik össze. A középső réteg az irha, amely két rétegre, a szemölcsrétegre és a recésrétegre osztható. A szemölcsrétegben végződnek a szőrtüszők az izzadság- és a faggyumirigyekkel, ez képezi az állati bőr barká- zatát, amely állatfajonként különböző. Ez a barkarajz segit a különböző fajtájú állatok bőrének azonosításában. A recésréteg alatt a fehérjeszálak megerősödnek, úgyhogy ha a bőrt hasitani kívánják, akkor ez a szemölcsréteg és a receréteg között történik .-244-