Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Fillérné Érdi Marianne: Egy bőrkötésű ősnyomtatvány restaurálása
vágták körbe és a táblát nem tükrözték ki. A bőr lefejtését szárazon végeztem. Lassan haladtam, mert néhol igen erősen kötődött a táblához. Szikével, könyvkötőcsonttal dolgoztam, óvatos mozdulatokkal haladtam előre, nehogy megsértsem vagy megtörjön a bőr. Az immár csupasz táblákból kifűztem a bordazsinórokat, melyek kivülről bebújtak a belső oldalra, majd onnan újra ki (1. ábra). A bordazsinórok elhelyezkedése a táblán Most következhetett a legizgalmasabb feladat, a táblát alkotó nyomtatványok szétáztatása. Kötőanyag-vi?sgálatot végeztem, hogy megállapíthassam mivel vannak összeragasztva. Sajnos egyik reakció sem mutatott tökéletes eredményt, de a könyv korából Ítélve rozskeményitő lehetett, mivel burgonyakeményitőt csak a XVIII. századtól használtak. A táblákat melegvízbe tettem. Jó egy óra után kezdtek leválni a felső rétegek. A töredékeket barna szemcsés kötőanyag borította. Ezt viz alatti ecseteléssel, óvatos vakargatással lehetett eltávolítani. Próbálkoztam enzimek használatával, de nem sok eredménnyel. Tulajdonképpen csak a forró viz oldotta ezt a ragasztóanyagot. Mivel elég sok töredék előkerült és mindegyiket egyenként le-134-
