Múzeumi műtárgyvédelem 12., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
E. Nagy Katalin: Bakócz Tamás miseruhájának konzerválása
Varrókonzerválás. A félalakok lazurhimzését selyem kreplin- nel, a nagyobb darabokat pamutvászonnal támasztottam alá. Ezen ke resztül rögzítettem a lebegő fémfonalakat sárgára festett pamutcérnával, az eredeti öltéssürüségtől eltérően. A kereszt hosszanti szárának három oldalát diszitő domború himzés hímzést hordozó alapszövete olyan gyenge és hiányos volt, hogy alá kellett támasztani pamutvászonnal. Ezen keresztül varrtam le a felbomlott fémfonalakat az eredeti technikának megfelelően. A többi domború himzést nem kellett alátámasztani, ezek lebegő fémfonalait az eredeti alapszöveten keresztül lehetett rögzíteni. A domború himzés magasan fekvő részeiről lekopott fémfonalak csonkjait, valamint a hiányzó felületeket úgy rögzítettem, hogy a fémfonal tónusához közelálló szinre megfestett pamutcérnát, az e- redeti technikának megfelelően, kettesével varrtam le. Ezzel sikerült megakadályozni a fonalcsonkok kibomlását. A brokatell alátámasztó szövetéül, vörösre festett atlaszkö- tésü pamutszövetet használtam. A két szövetrég összefércelése után restauráló kereten az un. átfogó öltéssel, pamutcérnával fog tam le a lebegő selyemfonalakat. A torzult fémdrótokat kiegyengetve, kettesével varrtam le. összeállitás. A kazula elő- és hátlapját azonos módon állitot tam össze restauráló kereten. Fehér vászonra felrajzoltam az l:l-es szabásminta alapján a különálló szövet- és himzésdarabok helyét. Először a lazurhimzé- seket férceltem vászonra, majd a "domború hímzéseket. A lebontott konturfonalak visszahelyezését az eredeti technikának megfelelően varrtam le. Ezt követte a szövetdarabok rögzítése a vászonra. Végezetül a miseruha elő- és hátlapjának összeállitása után vissza- varrtam a paszomántot és bebéleltem. 82