Múzeumi műtárgyvédelem 12., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Flury-Lemberg, Mechtild: Páduai Szent Antal sírjából származó szövetek

Ezen bársonykötés, 2 főlánc, 1 kötőlánc selyem Z formában sodort. A vetíllékselyem nem sodort. Judith Hofenk de Graaff elemzése szerint a vetésben bibort és rezedát is találunk. A mintarajz nehezen leolvasható. 5,5 cm átmérőjű medaillonok sárga alapon bibor szinü rézsüzött oroszlánokkal. Ezeket szivalaku inda- diszek négyzetei fogják közre, amelyek vízszintesen és föltehe- tőleg függőlegesen is sorakoznak egymás mellet, oly módon, hogy a négyzetek sarkai csillagot képeznek. E szövetre is találunk példákat a 12-13. század olasz selyemanyagai között. így jobb oldalt a berlini Iparművészeti Muzeum 12. századból származó szövete, és ugyanebből a gyűjteményből egy oroszlános zsávoly töredéke. Ez a marburgi múzeumból származik. Mindenekelőtt anyagában erősen hasonlit gallérbélésünkhöz, és a mintázat vonatkozásában sem áll tőle túl távol.

A Szent Antal ereklyelepleiből visszanyert harangkazula számomra nem csak boritásának Itáliára jellemző elrendezésével mutat eredetének országára. A miseruha anyaga és a szegélydiszek - amelyek akár ugyabból a műhelyből is származhatnak - a 13. század e- lején Szicíliában keletkezhettek. A miseruha 40-55 évig lehetett használatban, mig ereklyelepelnek föl nem használták, ami igen csak elképzelhető, mivel az elhunytat általában nem burkolták uj anyagba.

A Páduai Szent Antal sirjából származó két selyemanyagot és a miseruhát konzerválásuk után egy nyáron át a berni Abegg Alapítvány Riggisbergben kiállította. Ma mindezek az anyagok, Szent Antal csuhájával együtt, a páduai Basilica del Santo ereklyekápolnájában láthatók.

29