Múzeumi műtárgyvédelem 12., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Flury-Lemberg, Mechtild: Páduai Szent Antal sírjából származó szövetek

A koporsó formái az anyag gyűrődéseiről még leolvashatók.

A bal oldali anyag a koporsó alsó részét boritotta, minden való- szinüség szerint ezt teritették rá először, s a sarkokon levágták, hogy a koporsó sarkain ne legyen túl sok az anyag. A jobb oldali kelme a koporsó felső részét boritotta, amelynek a fedele igen jól látható az erős elszineződések révén. Az eddig földben levő, erősen elkorhadt, nedves koporsót először vászonlepelbe burkolták, mielőtt az értékes selyemanyagok rákerültek. Jóllehet a vászonkendők impregnálása védelem céljából szemmellátható, a fa pusztulási nedvei mégis behatoltak a selyemkelmébe. Az a- nyagot a koporsón szögekkel rögzítették, s nem volt nyoma idő e- lőtti fölnyitásnak. De egyéb jegyek sem - mint a bebugyolálásból eredő gyűrődések, az anyagba beivódott elszineződések, melyek a félig megsemmisült koporsótól származnak - hagynak kétséget a- felől, hogy a kelmeburkolatot 1981. január 6-án érintetlen formájában találtuk. Ezek a megfigyelések egyben amellett is szólnak, hogy a kelmék 1263-ban, a Szent Bonaventura által elrendelt első siráthelyezéskor kerültek a koporsóra, más szóval abban a pillanatban, amikor a koporsót kivették a földből, és még nedvességgel volt átitatva. 1310-ben, a mai oltárba történő második áthelyezéskor, tehát 47 évvel később, a bazilika száraz levegőjében a fakoporsó már nagyon kiszáradt volna. így azok az erős elszineződések, amelyek oka egyértelműen a nedvesség, és amelyek a vászonlepleken még jól láthatók, nem képződhettek volna.

Mindkét szövetet a konzerválás előtt kimosták. Bal oldalt a képen a geometriai mintázatú anyagot látni.

A kép bal oldalán a madáranyag elülső oldala látható mosás előtt, jobb oldalt pedig mosás és befejezett konzerválási munkák után. Mindkét anyagot hajszálvékony selyemfonállal egy támasztóbélésre erősítették.

A félselyem anyagok keletkezésénak a 13. század második felére való datálása aligha vonható kétségbe. De hol gyártották e- zeket az anyagokat? Ismét egy régi kérdés merül föl. Vajon ezek eredetét a Las Huelgas-i sirleletekkel kapcsolatban Spanyolországban keressük, vagy inkább a 13. század kétségtelenül jelentős textilcentrumát, Velencét vegyük figyelembe a selymek eredetére