Múzeumi műtárgyvédelem 12., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Oddy, Andrew: Antik ékszerek mint technikatörténeti információk forrásai : a drótkészítés technikájának tanulmányozása
5.2. Nagyméretű aranyhajtü, melyet filigránmunkával és re- keszzománcos gránátberakással diszitettek a végén lévő kerek lemezen. A lemezhez aranylánc kapcsolódik. Leltári száma: 1933. 4.- 13 m 5. 10. ' A lánc szemeinek vizsgálata spirális redőket tár fel, annak igazolásaképpen, hogy tömbcsavarással készítették. 6. Aranyból készült kardmarkolat, melyet rekeszzománcos gránát és filigránmunka diszit. Lelőhely^ a svédországi Hög Edsten /Bohuslän megye, Kville egyházközség i.sz. 55Ö körül/. Leltári 15 száma: 3163. A markolat mindkét végét filigránmunka disziti. A drót egy része gyöngyözött, de mindkét végén egy-egy rész sima, összetekert drótpárból áll. Egyetlen hosszanti redő található rajta, mely általában arra utal, hogy a drótot lemezcsavarással készítették. De az egész kinézete, beleértve a redőt is, nem felel meg a lemezcsavarás jellemzőinek, igy az eljárást nem lehet teljes bizonysággal megállapítani. Az azonban bizonyos, hogy nem húzással készült. 7. Ismeretlen rendeltetésű tárgy filigri részlete. Lelőhelye a svédországi Tibbie /Västmanland megye, Badelunda egyházközség/. Feltehetően az i.sz. 6. századból származik. A Statens Historiska 16 Museum tulajdona. Leltári száma: 20251. A filigránmunka egy pár összesodrott aranyszálból áll. A felület vizsgálatakor két, egymástól független spirális redőt találunk, mely arra utal, hogy tömbcsavarással készült /4. ábra/. 8. Filigri lemez, gyöngyözött huzalból, szegélyét egy pár ősz- szesodrott sima drót alkotja. A svédországi Västergötland megyéből, Skultuna egyházközségből származik, feltehetően az i.sz. 7. századból. /Stockholm, Statens Historiska Museum./ Leltári száma: 17 19225. Vizsgálata két egymástól független spirálist illetve hosz- szanti redőt mutat /ld. fentebb 6./. Feltehetően tömbcsavarással készült. 9. Filigránmunka részlet Tcrslundából, Öland szigetéről /Färjestaden egyházközség/. Va;ózzinüleg az £. század végéről, vagy a 6. század elejéről szármáz..k, Stockholm, Statens Historiska Mu246
